Az első kuruc csatától a fegyverletételig

Tavaly volt 315. éve annak, hogy II. Rákóczi Ferencet Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották. Ebből az alkalomból a Magyar Országgyűlés a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította, s az ünnepi eseménysor egészen 2020. szeptember 17-éig tart. Az emlékév alkalmából sorozatban mutatjuk be, megyénk hogyan is ápolja a fejedelem emlékét.

A Donnál a Rákóczi gyalogezred

Hazánkban 1989 óta végzi munkáját egy civil szervezet, amelynek a nevében is benne van a fejedelem neve, s ez a Rákóczi Szövetség. Ez a szervezet a Kárpát-medencei és a világ magyarságának szolgálatában igyekszik lehetőségeit felhasználva segíteni a magyar kultúra, a magyar nyelv és a magyar közösségek ügyét.

Dalmay Árpádot, a Rákóczi Szövetség Nyíregyházi Szervezetének az elnökét kértük arra, hogy mutassa be munkájukat.

– Először néhány gondolatot hadd mondjak az országos szervezetünkről. Az egyik fő célja, hogy segítse a magyarok összetartását a Kárpát-medencében, s ennek érdekében beiskolázási támogatást nyújt az elszakított országrészekben azoknak a szülőknek, akik első osztályba magyar nyelvű iskolába íratják be gyermeküket. Ezzel az ösztönző támogatással főleg a felvidéki szülők élnek, de egyre több igény érkezik Kárpátaljáról és a Partiumból is. A szövetség másik fontos célja, hogy diákokat utaztasson ki a határon túli iskolásokhoz, az ottani fiatalok pedig ismerjék meg az anyaországot – magyarázta Dalmay Árpád, aki jól ismeri az elszakított országrészben lakó magyarok életét, hiszen Rákóczi földjén és Esze Tamás faluja közelében, Beregszászon született 1947-ben. Ott élt több évtizeden keresztül, majd 1997-ben a szabolcsi megyeszékhelyre települt. Számos civil szervezet aktív tagja. A Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnökeként eredményes munkát folytat a kárpátaljai város múltjának megőrzéséért, arculatának szépítéséért. A Trianon Társaság Nyíregyházi Szervezetének alapítója, a Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend tagja.

– Természetesen anyagiak híján a nyíregyházi szervezetnek kevesebb lehetősége van a magyar–magyar kapcsolatok ápolására, ezért mi főleg a megemlékezésekre helyezzük a hangsúlyt. A Trianon Társaság Nyíregyházi Szervezetével együtt kezdeményeztük, hogy Nyíregyházán a megyeháza falán legyen emléktábla a doni harcokban elesett katonák számára, akik ráadásul a II. Rákóczi Ferencről elnevezett magyar királyi 12. honvéd gyalogezred tagjai voltak. Kezdeményeztük pár éve a városháza falán a felvidéki gróf Esterházy János magyar mártír politikus emléktáblájának a felállítását is. Ezeket az emléktáblákat minden évben megkoszorúzzuk, továbbá március 27-én, a fejedelem születésnapján felidézzük II. Rákóczi Ferenc emlékét az OTP falán elhelyezett emléktáblánál. Mindezek mellett számos rendezvényünk és megemlékezésünk is van – folytatta a nyíregyházi szervezet elnöke.

Feláldozta minden vagyonát

Nemcsak Nyíregyházán emlékeznek a múltra a Rákóczi Szövetség Nyíregyházi Szervezetének tagjai, hanem a határon túli településeken is, s azok az ünnepségek már kimondottan a fejedelemhez és az általa vezetett szabadságharchoz kötődnek. Minden márciusban a fejedelem születésnapja alkalmából Bor­siban, Rákóczi szülőhelyén részt vesznek az ünnepi felvonuláson és koszorúzáson. Április végén részt vesznek a kismajtényi megemlékezésen, ugyanis 1711. április 30-án a település melletti síkságon tette le a zászlókat és a fegyvereket a császári főparancsnok előtt a kuruc hadsereg. A kismajtényi emlékezést partiumi utazással köti össze a szövetség, olyankor felkeresnek egy-egy nevezetes helyet is. Június 7-én minden évben a Rákóczi-szabadságharc első csatájára emlékeznek, amely Dolhánál vereséggel végződött. Az első ütközet emlékére 1903-ban obeliszket is állítottak, s itt rendez évek óta ünnepséget a dolhai önkormányzat támogatásával és beregszászi közreműködőkkel a nyíregyházi szervezet. A dolhai emlékezést is összekötik kirándulással, olyankor felkeresik a Rákóczi fejedelemhez köthető kárpátaljai színhelyeket is.

– Szeretnénk, ha a fejedelemnek Nyíregyházán is lenne mellszobra, ezzel kapcsolatban megkezdjük az egyeztetést a várossal. S hogy mit üzen a mának a fejedelem? Minden korban példát mutatott hazaszeretetből, meg nem alkuvásból. Az ország leggazdagabb földbirtokosaként feláldozta minden vagyonát a magyar nép boldogulásáért, függetlenségéért. Példát mutat ma is minden magyar ember számára – tette hozzá Dalmay Árpád.

MML