„Ha Árpád magyarjai eltűntek, honnan jön az anyanyelvünk?” – A magyarság fontosabb apai vérvonalai felülnézetből

– Szerintem tévhit, hogy a mai magyarság apai vérvonalainak több köze van a szomszédainkhoz, mint a honfoglalókhoz, mert – mint állítják – azok vérvonala a vérzivataros évezredben, a tatárjárás, majd a török háborúk idején kihalt. Ha Árpád magyarjai eltűntek, honnan jön az anyanyelvünk, amely varázsszigetként maradt fenn és virágzik az indoeurópai óceánban? Az archeogenetika új eredményei végre lezárják a vitát, igazolva a honfoglaló apai vérvonalak szerves továbbélését a mai magyarságban – osztotta meg saját véleményét lapunkkal dr. Küzmös Imre, majd hozzátette: – A honfoglaláskor nem egyetlen nép, hanem népek szövetsége költözött a Kárpát-medencébe. Az Árpád vezette és a vérszerződéssel egymást testvérré fogadó, de teljesen eltérő származású népek és néptöredékek váltak egyetlen néppé, a mi népünkké.

Dr. Küzmös Imre az időközben terebélyessé lett, apai ági vérvonal szerint szerveződő filogenetikai korfa tanulmányozásába is alaposan beleásta magát, így annak fő ágaihoz is fűzött néhány gondolatot. Ugye még emlékeznek: a korfa elágazásait nagybetűkkel jelölik, A-tól, illetve a képzeletbeli Ádámtól (A00) indítva ábécésorrendben.

Évezredek ősi vérvonala

– Európa és a magyarság fő apai vérvonalai közül idő­rendben az I ősapa fiaival kezdeném. Őket tekinthetjük Európa igazi őslakosainak. Az utolsó jégkorszak túlélői 25 ezer éve már Európában éltek, a 29 feltárt honfoglalás kori férfisírból (Karos, Kenézlő, Magyarhomorog és Sárrétudvari temetőiből) hét, és a mai magyarság 25 százaléka tartozik ide. A később érkezett vérvonalakkal egész Európában keveredésbe kezdtek.

– Folytatnám az E főág észak- és kelet-afrikai elterjedést mutató E1b1b alágával, amely egész Európának és a magyarságnak is fontos alkotórésze. A ma ismert legkorábbi földművesek, a natufi kultúra 12 ezer évvel ezelőtti vadászainak az őse 20 ezer éve még a Vörös-tenger vidékén vadászott. A mi ősünk viszont jóval korábban Európába jött, majd az utolsó jégkorszak után, úgy 10 ezer éve eljutott Ibériába, Itáliába, a Balkánra. Két honfoglaló mintában és a mai magyarság 9 százalékában van E1b1b, az utóbbiak akár a honfoglalók leszármazottai is lehetnek. Nem balkáni bevándorlók, ahogy azt a külföldi tanulmányok eddig sulykolták. Az archeogenetika 3 avar fegyveres harcos egyikét – ezeket a közép avar (Kr. u. 630–670) korszakból azonosították – szintén E1b1b–V13-nak mutatta.

– A következő európaivá váló vérvonal a G. Az első földművesek gyermekei ők, azoké, akik az anatóliai nagy földműves-telepes hullámmal (Körös-kultúra) 8000 éve a Balkánon át a Duna völgyébe érkeztek. Elkeveredtek a helyben talált I és E populációkkal, és több ezer lakosú településeket hoztak létre. A haplocsoporttól 1 honfoglaló és a mai magyarság 5 százaléka származik. Nem az Alpokból lejövő németek leszármazottai voltak, miként korábbi tanulmányokban olvashattuk.

Szkíták, perzsák, ujgurok

– Az utóbbiak városait rohanták le a mai Románia és Ukrajna területén 4800 éve a keletről érkező proto-indoeurópai nagyállattartó törzsek (R1a és R1b). Őseiknek, a dél-szibériai paleolit mamutvadász törzseknek a Q vérvonalúak a legközelebbi rokonai (Amerika őslakos indiánjai s részben közép-ázsiai népek). Asszimiláltak néhány I, E és G vérvonalat, az indoeurópai törzsekkel mindenhová eljutottak. Keleten az ujgurokkal, az Indiát lerohanó árja törzsekkel, a szkítákkal, a perzsákkal, a mükénéi görögökkel keveredtek. Nyugat-Európa germán–kelta törzsei és a balti szlávok között is kimutathatóak, a baszkokban és a finnugorokban viszont nem. R2-es alága Ázsiában maradt a bronzkor hajnalán. Nyugati és déli törzseik R1b, keleti és északi törzseik R1a ősapától származnak. Az R1b törzsei a Duna völgyében proto-italo-kelta, germán, ibér és illír népekké váltak. Az R1a vérvonalból bőven találni Kelet- és Észak-Európában, magas a százalékos aránya bennünk, magyarokban és a lengyelekben is. Leghíresebb képviselője a III. Béla királyunktól nyert minta alapján maga az Árpád-ház, a szittyák (szkíták) vérvonala, Anonymus tehát nem tévedett. Messze keleten a baskírok és volgai tatárok között is erős a vérvonal jelenléte, Kína nyugati részén, a Tarim-medence szőke hajú ujgur múmiái is R1b-sek, a nyugati kutatók figyelme is erőteljesen rájuk irányul. Nem véletlen, hogy Julianus barát itt talált magyarul beszélő lakosságot a tatárjárás előtt. A 29 honfoglalóból legutóbb 6 R1a és 5 R1b volt. A mai magyarság 25 százaléka R1a, 19 százaléka pedig R1b.

Nem finnugor?

– A J vérvonal is a proto-indoeurópaiakkal érkezett a Duna völgyébe 4800 éve, és asszimilálódott. Két honfoglaló és a mai magyarság 8 százaléka ennek a kaukázusi és közel-keleti vérvonalnak a leszármazottja. Következik a Q vérvonal, amely 1600 éve érkezett a Kárpát-medencébe a hunokkal. Egy honfoglaló mellett a mai magyarság 2 százaléka tartozik ide. Végül időben az utolsó az N vérvonal, amely az avar korban érkezett a Kárpát-medencébe 1400 éve. A finnugorok jellegzetes apai vérvonala, de rajtuk kívül Kelet-Szibéria törzsei (jakutok, mandzsuk) is hordozói, markere a korai avarok között is fellelhető. Öt honfoglaló tartozik az N-be a 29-ből, a mai magyarságnak pedig elenyésző 3%-a, ráadásul ezek nagy része is a kelet-szibériai alágakhoz, nem a klasszikus finnugorhoz rokonít bennünket.

MJ