Rákóczi-emlékév

2020.01.23. 20:00

Nyílt levelet adott ki a megye népének Nyírgyulajon

II. Rákóczi Ferenc az egyik híres pátensét a nyírségi faluban fogalmazta meg.

Forrás: KM

Nem sok apró település mondhatja el magáról, hogy II. Rákóczi Ferencnek köszönhetően bekerült a magyar történelmet bemutató könyvekbe. Az egyik ilyen kis község a megyénkben található Nyírgyulaj. Hogy hogyan kötődik össze Nyírgyulaj a fejedelemmel, azt Szabó József helytörténész, a helyi önkormányzat munkatársa mesélte el lapunknak, aki az egyik szerzője volt a Nyírgyulaj község történeti leírása és néprajza című monográfiának.

Az egyik legnagyobb magyar

– Az emberek keveset tudnak II. Rákóczi Ferenc életéről és munkásságáról, sokan nem is tudják, hogy egyszer Nyírgyulajban is táborozott, s ott adta ki a gyulaji pátens néven ismertté vált felhívását. A fejedelem élete és sorsa valahogyan a személyes ügyemmé vált, talán már a születési dátumunk is determinálta, hogy egyszer majd sokat foglalkozom vele, de az is lehet, hogy csak véletlen egybeesés. A fejedelem ugyanis 1676 márciusában született, én pedig 1976 márciusában láttam meg a napvilágot.

– Az egyik legnagyobb magyarnak tartom, hiszen egy rongyos hadseregből ütőképes hadsereget szervezett. Az is példaértékű és történelmi jelentőségű, hogy a tiszaháti felkelés résztvevői maguk választották meg a vezérüknek, s a fejedelem ezt a felkérést elfogadta – kezdte az események felidézését az agrármérnöki végzettséggel rendelkező Szabó József. Hogy a hobbija a történelem, a múlt kutatása lett, abban nagy szerepet játszott a néhai Molnár Sándor, aki a helyi iskola kiváló tanára volt, és sok történelmi anyagot hagyott örökül tanítványára.

Megsemmisültek az iratok

– II. Rákóczi Ferenc nevéhez három pátens kötődik. A naményi pátenst 1703. július 18-án, a gyulaji pátenst július 24-én, a vetési pátenst augusztus 28-án adta ki. A fejedelem Kisvárdáról tartott Nagyecsedre, s közben letáborozott Nyírgyulajban július 23-án és 24-én, hogy tárgyaljon Nyírbátor nemeseivel, a Báthoryakkal. A 7 ezer főt számláló Esze Tamás talpas hadserege a falu déli részén, a Bátorba vezető út mellett táborozott le, míg a Bercsényi-huszárok az Ófehértó és Nyírgyulaj közötti legelőn ütöttek tábort.

– Sajnos, a II. világháború végén nagyon sok egyházi irat megsemmisült, s voltak közöttük ebből az időből származó dokumentumok is. Így aztán pontosan nem tudjuk, hol diktálhatta le a gyulaji pátens szövegét, a szájhagyomány szerint vagy Szentpétery bíró házában, vagy a görögkatolikus templom melletti épületben. A legtöbben úgy vélik, ez az utóbbi helyszín a valószínű. Az idősebb helybeliek szerint egyébként volt egy öreg eperfa is, a monda szerint alatta tárgyalt a fejedelem a bátori nemesekkel, akik végül átengedték a várost a kurucoknak. Sajnos, a közúti igazgatóság az 1980-as évek végén az eperfát kivágatta.

– Szájhagyomány útján maradt fenn az a legenda is, hogy a falu főbírája az osztrákok támadásától tartva a falu mind az öt hajdúját, valamint a falu öreg tarackját kiállíttatta a fehértói út melletti dűlőbe fenyegetésként. Ezt a tarackot még Báthory István vajda adományozta a győztes ke­nyér­mezei ütközet emlékére, hadizsákmány volt a törököktől.

Csóka a tarackon

– A Csóka becenevet kapta, mert egy csóka üldögélt rajta egész nap. Amint a hajdúk meglátták a lovasokat és a gyalogosokat, nem mertek ellenállást tanúsítani. A tarackágyút végül besorozták a fejedelem seregébe, így nem kellett adnia katonát a falunak, azonban majd 1704-ben, a törvény elfogadása után Nyírgyulaj is köteles volt 10 gyalogost kiállítani – folytatta Szabó József.

– Mi, a faluban élő hagyományőrzők szeretnénk emléktáblát állítani a fejedelem gyulaji tartózkodásának és a pátens kiadásának, s ezt az ötletünket Becsei György polgármester is támogatja. Büszkék vagyunk arra, hogy ha csak néhány napig is, de nálunk is járt II. Rákóczi Ferenc. A fejedelemben is mély nyomott hagyhatott a gyulaji táborozás, ugyanis egy későbbi emlékiratában felidézte a gyulaji tábort – tette még hozzá Szabó József.

„Magánérdek keresése nélkül vettük kezünkre…”

Terjedelmi okok miatt a gyulaji pátens szövegéből csak egy kis részt tudunk ízelítőül bemutatni: „Mi, fejedelem Felsővadászi Rákóczi Ferenc nemes Sáros vármegyének örökös főispánja adjuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik, ezen megnyomorodott Magyar hazánkban, nevezet szerént Nemes Szabolcs vármegyében lakozó egyházi, világi, úri, nemesi és fegyverviselő avagy fegyver viselhető, egyszóval minden rendű embereknek; nevezet szerént pedig Szentmihályt, Dobon, Dadán, Lökön, Eszláron és az Tisza mellett lakóknak, hogy Isten ő Szent Felsége ezen egy Magyar hazánk régi dicsőséges szabadságának, törvényes igazságának felszabadítására és az elviselhetetlen s törvénytelen, kegyetlen igának kivetésére, fegyverekkel törvénytelenül keserves bujdosásra űzettetett sorsunk után most nemcsak édes Magyar országunknak határára, de már ezen nemes Szabolcs vármegyébe szerencsésen behozván, akaránk ezen fegyverviselésünk okát minden rendüeknek ezen nemes vármegyében is nyitott pá­tensünkkel világosítatunk és bizonyossá tennünk. Hogy egyedül hazafiúságunktól viseltetvén, megnyomorodott hazánknak keserves, törvénytelen szenvedését, és az idegen nemzettől törvényeink, diplomáink igazságának ellen való sanyargatásit szánakodó szívvel érezvén, minden privatumok ambitiója /magánérdek keresése/ nélkül vettük kezünkre most ügyét nemzetünknek. Az mikor az kiszabadulásnak oly bizonyos alkalmatosságit láttuk, hogy ha most nem, majd soha hazánk szabadulását nem remélhetni.”

MML

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában