Emlékezik és emlékeztet a magyar múltra

Tavaly volt 315. éve annak, hogy II. Rákóczi Ferencet Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották. Ebből az alkalomból a Magyar Országgyűlés a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította, s az ünnepi eseménysor még ebben az évben is tart szeptember 17-ig. Az emlékév alkalmából sorozatban mutatjuk be, megyénk hogyan ápolja a fejedelem emlékét.

„Beszél a márvány”

Egy történelem szakos pedagógus számára fontos a múlt ismerete, a hagyományok ápolása, az örökségek továbbvitele. Nemcsak kötelességének érzi, de belső késztetés is hajtja, hogy gondozza a történelmi személyek és események emlékét, ugyanakkor emlékeztesse is erre a felnövekvő nemzedékeket. Mindez a felelősségérzet vezeti a Nyíregyházán élő Ilyés Gábor helytörténészt, a Jókai Mór Református Általános Iskola tanárát is, aki nem csak kutatja a magyar múlttal kapcsolatos emlékjeleket, de gyűjtőmunkájának eredményeit könyvekben is megörökíti. „Beszél a márvány” címmel Nyíregyháza szobrairól és emléktábláiról készített könyvet, de összegyűjtötte a málenkij robot és az 1956-os forradalom megyei emlékjeleit is. Tizenhét éve járja a II. Rákóczi Ferenchez kötődő emlékhelyeket, és fotózza az emlékjeleket. A közel két évtizede végzett gyűjtőmunka eredményét még ebben az évben kézbe vehetjük, ugyanis a tervek szerint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával könyvben is megjelennek a fejedelemhez és a szabadságharchoz kötődő Kárpát-medencei emlékjelek.

Kétszáz településen

– A tanulmányaim kezdetén számomra csupán egy történelmi személy volt a fejedelem a többi magyar történelmi személy között. A szabadságharc kitörésének 300. évfordulója, 2003 óta foglalkozom tudatosan a hozzá kötődő emlékjelek gyűjtésével, mivel azóta számomra is a történelmünk egyik kiemelkedő személye Rákóczi. Olyan személyiség, akiről minden történelmi korszakban megemlékeztek, akit mindig a hazaszeretet példájaként emlegettek: 1935-ben például halálának kétszázadik évfordulójáról emlékeztek meg Magyarországon, 1976-ban pedig a születésének háromszázadik évfordulóját ünnepelte meg hazánk.

– A fejedelemhez és a szabadságharchoz fűződő emlékekről gyűjtöttem anyagot a megyében, az országban és az elszakított országrészekben is – magyarázta érdeklődésünkre Ilyés Gábor. – A kutatásaim szerint több mint 200 településen közel 600 emlékjel található az egykori történelmi Magyarország területén. Természetesen mindezt fotókkal is illusztrálom.

Vandál módon szétdarabolták

Vajon vannak-e olyan emlékjelek, amelyek közel állnak egy helytörténész szívéhez? – vetődött fel a kérdés.

– Több is kedves a számomra. Elsőként hadd emeljem ki a vajai kastély udvarán található szoborparkot, ami egyedülálló az országban. Szeretem a fejedelemről készített nagy méretű lovas szobrokat is. Hat ilyen található a történelmi Magyarországon: Szegeden (1912), Budapesten (1937), Sárospatakon (1986), Tokajban (2003), Tarpán (2003), Beregszászon (2019). Ha mégis ki kellene emelnem egy emléket, az a szülőhelyén, Borsi­ban található szobor lenne, hiszen a képzőművészeti alkotás történetében visszatükröződik II. Rákóczi Ferenc hányattatott élete is. Zólyomban állították fel a szobrot 1907-ben. A trianoni békediktátum után a helyiek féltek, hogy a magyar történelmet idéző alkotást beolvasztják, ezért elrejtették, vagyis hosszú éveken keresztül bujdosott a szobor. Borsiban állították fel végül 1969-ben. A szobrot 2013 tavaszán színesfémtolvajok ellopták és feldarabolták. Az elkövetőket a hatóságok hamar előállították, és a három részre vágott szobrot is megtalálták. Társadalmi összefogás és adakozás eredményeként a szobrot Gere László újította fel Budapesten. Azóta ismét méltó színhelye az ünnepségeknek Borsiban – mesélte a szobor kalandos történetét a helytörténész.

– Beregszászon ott voltam tavaly decemberben a lovas szobor avatásán. A kárpátaljai település már 1893-ban szeretett volna szobrot állítani a fejedelemnek, aztán volt újabb fellángolás 1903-ban, végül az álmuk több mint 100 év után vált valósággá. Gyönyörű a szobor, lenyűgöző Győrfy Lajos alkotása! A környékbeliekkel együtt remélhetjük, hogy a fejedelem szellemisége megvédi a magyarságot Kárpátalján a felmorzsolódástól.

A bölcsőtől a koporsóig

Ilyés Gábor történelemtanárként 6. osztályos diákokkal ismerteti meg évről évre a fejedelem életét és a szabadságharc küzdelmeit. Vajon mire törekszik a tanítás során pedagógusként?

– Amikor beszélek a fejedelemről, arra törekszem, hogy a fiatalok átérezzék és megértsék: hatalmas tettet hajtott végre, amikor Magyarország legnagyobb földesuraként a szabadságharc élére állt, igaz ügyért harcolt, sohasem tagadta meg hitét, kitartott elvei mellett, a megalkuvás helyett inkább száműzetésbe vonult. Mivel egyházi iskolában tanítok, kiemelem mély vallásosságát is, hiszen még emlékirataiban is azt írja, hogy Isten által alakult így az élete. Szerencsére napjainkban már a digitális technika is segíti az oktatást, s igyekszem is élni a modern kor lehetőségeivel, vagyis egy régen élt történelmi személyt a modern eszközökkel hozok közel a diákjaimhoz. A tanítványaim arcán és szemén látom, hogy megérinti őket a fejedelem szomorú sorsa.

Ilyés Gábor nemcsak a tanítási órákon mesél a fejedelemről és a szabadságharcról, de tanulmányi kirándulásokra is elviszi tanítványait. A Határtalanul program keretében tavaly a hetedikeseivel a Felvidéket ismertette meg a Bölcsőtől a koporsóig elnevezésű tanulmányút keretében. A bölcső a szülőhelyet, Borsit jelentette, a koporsó pedig a kassai Szent Erzsébet-dómot, ahol II. Rákóczi Ferencet és bujdosótársait 1906-ban eltemették.

– A diákjaimmal az első napon Borsiban kibontottuk Rákóczi zászlaját, majd a felvidéki, Rákóczi életéhez kötődő nevezetes helyek megtekintése után az utolsó napon a koporsójánál elhelyeztük az emlékezés koszorúját. Fontos céljuk ezeknek a határon túli kirándulásoknak a magyar múlt felkutatása mellett az is, hogy a diákok ismerjék meg az ott élő magyarok életét. Az ősszel Kassán egy tanári emlékkonferencián vettem részt: előadást tartottam Digitális pedagógia és Rákóczi címmel. Felemelő és megható érzés volt, amikor a felvidéki pedagóguskollégákkal elénekeltük a dóm Rákóczi-kriptájában nemzeti imádságainkat. II. Rákóczi Ferenc példamutatásának és a szabadságharc emlékének is köszönhető a határon túl élő magyarok nagy összetartása.

MML