Kováts Judit Artisjus Irodalmi Díjas!

Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferenc nyerte el idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat, mellette Kováts Judit, Cselényi Béla, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell vehet át elismerést a március 2-ai budapesti díjátadó ünnepségen.

„Kováts Judit regénye a szlovákiai, késmárki németajkú kisebbség második világháború utáni szenvedéstörténetét dolgozza fel. A szerző a profi levéltáros képzettségével és a felelős író elszántságával évekig kutatott, sok tucat túlélőt szólaltatott meg.

Egyetlen ponton sem csap át túlírásba, érzelmi vagy stilisztikai túlzásba. Ebből adódik a mű tárgyi és nyelvi ereje: a tagadhatatlan valóság drámáját idézi meg.” – írja Szkárosi Endre a kötetről szóló méltatásában.

Kováts Judit nyíregyházi író.

Éveken át készített életút-interjúkat idős emberekkel, akik még élő szemtanúként számoltak be a háborúról, a kommunista diktatúráról, kitelepítésekről, munkatáborokról, a kisebbségek üldözéséről.

A Magvető Kiadónál megjelent regényeiben a 20. század olyan kevéssé ismert történelmi traumáit dolgozza fel, mint a magyar nők sorsa a front és az orosz megszállás alatt (Megtagadva, 2012), vagy a kollektív bűnösséggel sújtott felvidéki magyar és német kisebbség háború utáni szenvedéstörténete (Elszakítva, 2015 és Hazátlanok, 2019).

Vallja, hogy fontos feladatunk szembenézni múltunkkal, megismerni annak árnyoldalait is. A regényei főszereplői kisemberek, akiket – akár akarják, akár nem – „elsodor” a történelem. A hőstettek mellett mindig ott vannak a bűnök, a gyávaság, az árulás is.

A Hazátlanok főhőse Lilli Hartmann, 1944-ben a késmárki gimnázium végzős tanulója, akinek életét kettétöri a nagybetűs történelem: Lilli egy a több mint 12 millió sziléziai, pomerániai, szudétanémet, kárpátnémet, magyarországi vagy donausváb közül, akit származása miatt bűnösnek bélyegeztek, s a háború befejezését követően a szétbombázott Németországba deportáltak, legtöbbjüket a volt zsidó koncentrációs táborokba zsúfolták be őket.

Az őslakosok nyíltan ellenségesek, hiába ugyanazt a nyelvet beszélik, a menekültek számukra hátizsákos cigányok, jöttment idegenek, a vaddisznók, krumplibogarak mellett a harmadik istencsapás.

A Hazátlanok minden bizonnyal átrajzolja, de az is lehet, hogy megkérdőjelezi eddigi ismereteinket háború utáni történelmünkről. Szereplői fiktív személyek, azonban minden, ami velük történik, a valóságban is megtörtént.

A sok tragédia és trauma ellenére azonban, amit elszenvednek, a regény és produkció optimista kicsengésű, hiszen Lilli Hartmann és sorstársai végül mégiscsak hazára találnak, és nagy szerepet játszanak Németország újjáépítésében és a szabad Európa alapjainak lefektetésében. A regényből azonos címmel multimediális irodalmi, felolvasószínházi produkció készült.

Az ősbemutatót március 9-én 17 órától tekinthetik meg Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színház MŰvész Stúdiójában, majd bemutatják Mátészalkán, Budapesten, Kassán és Vaján is.