„Magyar történet”

2020.08.02. 09:58

A széthullott nemzet védtelen

A trianoni Magyarország történetének elmondására a Hóman–Szekfű még nem vállalkozott.

A Magyar történet I–V. kötetét 30 éve a Maecenas kiadó adta ki újra

Fotó: Galambos Béla

– Vérbeli, a közönségnek íródott történelemkönyv, állítja a Maecenas kiadó által 1990-ben újra kiadott „Hóman–Szekfű”-höz írt előszavában a nagyhírű történész szerzők – Hóman Bálint és Szekfű Gyula – rendszerváltás kori „kollégája”, Glatz Ferenc. Az eredetileg 1928–32-ben megjelent, majd a ’49 utáni kommunista érában agyonhallgatott „Magyar történet” az utolsó, V. kötetének befejező oldalain tudományos mértéktartással foglalkozik a Trianonban durván feldarabolt Magyarország megrázkódtatásával.

A Magyar történet I–V. kötetét 30 éve a Maecenas kiadó adta ki újra
Fotó: Galambos Béla

A „Magyar történet” ominózus befejező kötetének 602-603. oldalairól most részleteket ajánlunk olvasóink figyelmébe:

„A világháború és a trianoni Magyarország történetének elmondására ma még nem vállalkozhatunk... A Trianon utáni események még itt vannak közöttünk, a ma és tegnap vastag köde üli meg őket, s ki tudja, mikor tudunk a napsugaras magaslatra felemelkedni, honnan körvonalaikat szemügyre vehetnők!...”

Fellazult egység

„Társadalmunk a már megrajzolt szervezetlenségben lépett be a világháborúba, de ezt elfödte az állami diszciplina, mely az atomizált tömegeket nemzet és ország fenntartására gigantikus szervezetbe fogta össze. Mintha valami természeti erő hirtelen kristályosodási folyamattal egyetlen szilárd tömbbé olvasztotta volna a nemzetet, s vele az ország nem-magyar lakosságát. A kapcsolóerők a háború folyamán lassan meglazultak, Tisza István távozásával újra feltűntek azok a jelenségek, melyek az utolsó békeévekhez hasonlóan a reformot most is a nemzeti társadalom teljes felbomlasztásától remélték. Ez a társadalom továbbra is lomha szervezetlenségben terült el, s öntudata, mely csak az állam behatása alatt, nem pedig szerves fejlődésben jött létre, mindinkább gyöngült, tünedezett. Így érthető, hogy a forradalmak szégyenteljes periódusában a nemzeti erők passzivitásban vannak, s minden, ami történik, elenyésző kisebbségek munkája.”

Atomizált nép

„Ilyen groteszk, tragikomikusan egyéni megmozdulás volt az októberi forradalmat bevezető »lánchíd csata«, az Astoria-szálló éjjeli gyülekezete, mikor a nemzet nevében cselekvő egyének vélt puskalövésekre elsápadtak. Ilyen volt a hatalom átvétele a meg nem szervezett keresztény társadalom nevében...

A társadalom tehetetlensége hozta reánk a bolsevizmus szégyenét, történetünk örök mélypontját. Hogy a nemzet nem tudott ellene védekezni, ez nem bátorság hiányából következett, hanem a társadalom tökéletes atomizált voltából. Az állami mechanizmus szétesése után nem volt többé összetartó erő, s az egyedekre széthullott nemzet védtelenül lőn kiszolgáltatva annak, aki éppen vezetni akarta. Innen a két forradalom után is az évekig tartó zavar, melyből csak az állami öntudat helyreállítása menthetett ki bennünket. Ez volt gróf Bethlen István történeti munkája, melyet viszont az államfő stabilitása tett lehetővé.”

Egység csak szóban

„Ma megint van magyar állam, mely Trianontól meghagyott területen összefogja ezt az individualizált, egységre szóban, legfeljebb vágyban, kívánságban, de cselekedetekben még nem eléggé érett népet. A közel jövő egyik nagy feladata a nemzet valóságos megszervezése, az, amit a kiegyezés korszaka elmulasztott, öntudatos, politikailag ítéletképes, anyagilag biztosított társadalommá alakítani népünk atomjait. Csak ily öntudatosított nemzet lesz képes a reáváró nagy feladatokhoz hozzáfogni: a fájdalom szobraitól végre elfordulva, önmagába és jövőjébe vetett bizalommal alkotni meg a revízió, Trianon eltörlése feltételeit, ezek közt modern kisebbségi politikával leszakadt magyarjaink nemzeti biztosítását.

Másfélévezredes történetünk nem áll és nem fog megállani. Tegnapok és holnapok összefolynak benne, közöttünk a ma alkotói közt vannak a tegnap öregjei és a jövő fiataljai. Új szükségletek, új emberek, új cselekedetek jönnek, s a Magyarság Története következő fejezeteit nincs halandó, aki elképzelhetné. De lesznek még fejezetei.”

GB

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában