Felavatták az Aranyszablya emlékhelyet Geszteréden

A kulturális műsorokkal színesített emlékünnepségen Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnöke emlékeztetett: 1927 májusában egy egyszerű bojtárgyerek, Balázs János legeltetés közben bukkant rá a honfoglalás kori sírra, amelyből több mint száz régészeti lelet került elő, s az arany veretekkel díszített szablya és hüvelye alapján ma már bizonyított, hogy az Árpád-ház egyik fejedelmét temették a geszterédi homokpusztába. A sír kincseit (arany tárgyak, szablyaveretek, csatok, övveretek, lószerszámok) a nyíregyházi Jósa András Múzeum őrzi.

Az örök Magyarország nem csak kard és korona, jogar és palást, nem csak az, amit ilyenkor, ünnepnapokon hatalmasnak látunk, a történelmet ugyanis millió és millió ember csöndes szolgálata formálta. Akik nemcsak önmagukkal törődnek, hanem másokat is segítenek, mind az örök Magyarországot építik! – utalt Áder János köztársasági elnök augusztus 20-án elhangzott beszédére Rácz János, rámutatva: egy vérből valók vagyunk, s mindannyiunknak van feladata, összefogással, kitartással, egymást segítve pedig garantált a siker.

– Fontos, hogy a szellemi, kulturális kincseinket ne rejtegessük, hanem osszuk meg másokkal, hogy mindenki gazdagodhasson belőlük, általuk! A Geszteréden létrehozott honfoglalás kori emlékhely nem csupán a múltnak állít emléket, hozzájárul ahhoz, hogy a jelenkori generáció utat mutathasson vele a jövő nemzedékének – tette hozzá a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnöke.

A házigazda település első embere, Szabó József polgármester azt taglalta, miért szívügye Geszteréd önkormányzatának, lakosságának valamint a 2015-ben létrehozott Aranyszablya társaságnak az, hogy a világhírű szablyának és a vele együtt felszínre került gazdag honfoglalás kori leleteknek emlék(hely)et állítsanak. Mint mondta, fontos üzenetet hordoznak a múltbéli tárgyak, éppúgy szimbolizálják a jó és a rossz küzdelmét, az erőt, mint a védelmet és az igazságot.

– Másokért jót tenni az egyik legnemesebb emberi cselekedet, a társadalmi összetartozás alapszövete. A Geszterédi Aranyszablya Társaság tagjai ennek szellemében munkálkodnak, s látják el feladataikat. Geszteréd szülötteként és lakójaként egyaránt büszke vagyok rá, hogy közös erővel, nagyot álmodva, sikerült maradandót alkotnunk az emlékhely létrehozásával – értékelt Kemény József, a társaság alapító tagja, majd Steve Jobst idézte: „Nem az számít, hogy a leggazdagabb ember legyek a temetőben. Az számít, hogy valami csodálatosat alkottunk.”

„A hagyomány nem más, mint a halottak élő hite” – idézte fel J. Pelikan gondolatait a beszédében Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója, aki méltatta a sírhelynek emlékhelyet állítók erőfeszítéseit. – Korunk egyik népbetegsége az elmagányosodás, a családok széthullása, hagyományaink megfakulása. Ezekkel a problémákkal szemben, a magyar társadalom lelki egészségvédelme érdekében is sokat tesz a Geszterédi Aranyszablya Társaság és a település önkormányzata az által, hogy erősítik a közösségi és nemzeti összetartozás érzését, ünnepet varázsolnak a hétköznapokba, ápolják a hagyományokat, és fényes, lobogó fáklyaként adják tovább kulturális kincseiket az utókornak – mondta Nagy Bercel.

Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő és Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke szintén elismerően szólt a közös cselekvés eredményéről, a honfoglalás kori magyar ősöknek, a fejedelemnek emléket állító parkról, ahol a sírhelyet a mondai vezérek – Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm – életnagyságnál nagyobb méretű, tölgyfából faragott szobrai veszik körbe. Az emlékhely külső körébe az Aranyszablya Társaság tagjai hét tölgyfát ültettek a hét ősmagyar törzs tiszteletére.