Szerelmetes csetepaték Móricz Zsigmond tollából

Móricz munkájára mindig nagy hatással volt a vidéki élet, az ott élő emberek gondolkodása, káprázatos nyelvezete és leplezetlen humora. Sokat foglalkozott azzal, hogy a pesti orfeumok urbanista komédiáinak „népi ellenszerét” megalkossa.

Az évek során gyűjtött vidéki epizódokból, ötvözve saját írói zsenialitásával az 1920-as évek végére körvonalazódott a Magyar Mesék dramaturgiája, amely a paraszti élet szívmelengető csokra. Az Ivancsics Ilona és Színtársai négy minivígjátékot vitt színre, amely a szerelembe és házasságba bonyolódott nő-férfi kapcsolatok üde, vaskos humorral átszőtt pillanatait tárja a nézők elé.

Szerelem, humor, zene és tánc

Beleshetünk a nászéjszakára készülő ifjú pár első perceibe, amelyet a forró szerelem mellett heves veszekedés tölt ki a hozományról. Őket követi a házasságba belefásult, a lélekvándorlás tana miatt egymást csépelő házaspár esete: míg az Ember elmenekül az Asszony savanyú képe elől a kocsmába, addig a testi-lelki szeretetre vágyó asszonyság szemet vet a szomszédra.

A második részben az asszonyi hűségről és esendőségről bölcselkedik két mezei csősz, és bizonyítják rájuk kedveseik, hogy milyen bolondok is ők. Mindezt a zsémbes nejétől és a gyakori lumpolástól elgyötört gazda éjszakai kalandjai koronázzák meg, hogy a végére mindenki belássa: az Embert, az Asszonyt, a Lovat meg a Tehenet a Jóisten is egymásnak teremtette felhőtlen komédiázásra.

A Magyar Mesék elképzelhetetlen lenne zene, dal és tánc nélkül. Ivancsics Ilona rendezésében megjelennek a néptánc és muzsika legszebb elemei: a Duna Táncműhely kiváló művészei ropják, és virtuóz zenészei húzzák a talp­alávalót.

A szerelemmel, humorral, zenével és tánccal átszőtt komédiát szeptember 11-én, pénteken 18 órától a Vásárosnamény-Gergelyiugornya Művelődési Ház közönsége is élvezheti. Az előadás ingyenes, de a nézők támogathatják az ötéves Kántor Boróka gyógyulását.

KM