Dombormű a csengeri zsinat emlékére

A kívül-belül felújított református templomban a csengeri zsinat 450. évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteletet tartottak. Igét hirdetett dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki megáldotta Bíró Lajos Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását, egy míves domborművet. Csengerben több zsinatot is tartottak, de a hitvallás szempontjából az 1570. júliusi volt a legfontosabb. Korábban a magyar prédikátorok is Luther követői voltak, csak fokozatosan tértek át a helvét, református hitvallásra. Ebben az esztendőben alaposan megújult kívül a templom és a környezete. A régi burkolatokat lecserélték, egységes és akadálymentes lett.

A koronavírus-járványhelyzet miatt elhalasztott ünnepséget pótoltak be a református templomban a csengeri zsinat 450. évfordulója alkalmából. A négy és fél évszázaddal korábbi eseménynek vallástörténeti a jelentősége, hiszen akkor adták ki a Csengeri Hitvallást, ami egyértelművé tette, hogy a református egyház a szentháromságtan alapján szerveződik. A vírushelyzetre tekintettel a csengeri gyülekezet tagjai korlátozott létszámban vehettek részt a dombormű­avató ünnepségen.

Megújult a templom

– Az istentiszteleten dr. Baráth Béla, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora és a Tiszántúli Református Egyházkerület valamennyi egyházmegyéjének esperesei, valamint világi elöljárói is köszöntötték az ünneplő gyülekezetet. Üdvözölte a jelenlévőket Kovács Sándor országgyűlési képviselő, Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, Forján Zsolt, Csenger polgármestere, Balogh György gondnok és dr. Arday András főorvos. Igét hirdetett dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke – közölte dr. Tőkés Zoltán református lelkész. Az istentisztelet Szabó János szavalatával zárult, majd Szalay Kont, a Szatmári Református Egyházmegye esperese igehirdetése és a dombormű leleplezése után dr. Fekete Károly püspök áldotta meg Bíró Lajos Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását.

Csengerben több zsinatot is tartottak, de a hitvallás szempontjából az 1570. júliusi volt a legfontosabb. Korábban a magyar prédikátorok is Luther követői voltak, csak fokozatosan tértek át a helvét, református hitvallásra.

– A városban manapság is meghatározó a protestáns közösség: a megközelítőleg 5100 lélekszámból közel 3000 református hitvallású. Mindannyian örülnek annak, hogy alaposan megújult kívül a templom és a környezete. A vakolat nélküli, vörös és fekete színű égetett téglákból épített szentély mintázata hasonló, mint a ­szamostatárfalvi, a csegöldi és a baktalórántházi temp­lomé.

Ebben az esztendőben a külső környezetében a régi burkolatokat lecserélték, egységes és akadálymentes lett. A tönkrement faelemeket első osztályú tölggyel pótolták. Az északi és a déli bejárat előtt két közösségi teret alakítottak ki. A templom hajójában lévő festett kazettás deszkamennyezet és a virágminták a magyarság legkorábbi időszakait idézik fel.

LTL