A tudományok dicsérete

A tudomány rendkívül sokrétű és legalább ennyire színes. Ez nyert igazolást ismét a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tegnap, amikor a magyar tudomány ünnepe alkalmából megtartották első idei rendezvényüket (még két eseményt terveznek november végéig). Jövőformáló Tudomány – Generációk Egymásért, olvashattuk az esemény címében, és már ez a cím sok mindent elárult. Először is nem első alkalommal tisztelték meg rendezvénysorozattal ezt a jeles napot, ráadásul az elmúlt évi és az idei események szorosan összekapcsolódtak egymással, idevéve a 2019-es XIII. Nyíregyházi Doktorandusz Konferenciát is.

Példa a jövő kutatói előtt

Az interdiszciplináris tudományos konferenciák fő céljai közé tartozott és tartozik minden évben, hogy lehetőséget biztosítsanak a hazai és a határon túl tevékenykedő fiatal és szenior kutatók számára a legújabb kutatási eredményeik közlésére, megvitatására és véleményeik ütköztetésére. Nincs mit csodálkozni azon, hogy egy felsőoktatási intézmény gondot fordít az utánpótlásra is, amihez tudományos kutatómunkára igyekeznek ösztönözni a hallgatóikat. Ugyanakkor nem csak ösztönzik őket, bemutatkozási lehetőséget is biztosítanak a különböző tudományterületeken elért új kutatási eredmények bemutatásához, megvitatásához. A doktoranduszok, és a többi fiatal kutató munkáját lektorok követik nyomon és segítik, a folyamat pedig a tudományos eredmények prezentációjával zárul. Az egyetem szerette volna, ha a munkának ettől kézzelfoghatóbb nyoma is marad, és a tavaly közönség előtt bemutatott tanulmányok mostanra egy szerkesztett kötet formájában is hozzáférhetővé válnak.

Így született meg tehát egy gyűjteményes periodika, ami a tavalyi konferencia címe nyomán az Értékteremtő Tudomány címet kapta, és amit most mutattak be. Benne 21 szerző 14 tanulmánya kapott helyet, 13 magyar, egy pedig angol nyelven. A tanulmányok az egészségügyi kar, valamint a partnerintézmények hallgatóinak, oktatóinak, doktoranduszainak munkája, és a kutatókat összesen 10 lektor segítette.

– Egy rendkívül izgalmas, és kimondottan interdiszciplináris kiadvány született. Ennek borítóján most az „I. kötet” megjegyzést olvashatjuk, vagyis lenne folytatása is valamikor 2021-ben – mondta el lapunknak a kiadványt bemutató dr. Fábián Gergely az Egészségügyi Kar, azon belül a Szociális és Társadalomtudományi Intézet Társadalomtudományi Tanszékének tanszékvezetője. – Érdemes belőle csemegézni, hiszen egészségtudomány, pedagógia, társadalomtudomány, gazdaságtudomány, sőt még az agrárium is hangot kapott a bevont tudományterületek között. Tavaly több szekciót is szerepeltettünk, így volt miből válogatni, és izgalmasra is sikeredett. Az én dolgom az volt, hogy egy-egy érdekességre ráirányítsam a figyelmet, ezeket egy-egy tantárgy tanításába be is lehetne emelni. Hornyák Ágnes bölcsészként azt kutatta, hogyan ragadhatók meg az iskolai eredményességet befolyásoló tényezők. Megnézte, hogy egy tantestületben milyen humán és döntési tőke áll rendelkezésre a teljes nevelői közösséget tekintve. Fontos megállapítása volt, hogy a tanárok legszívesebben olyan szakmai továbbképzésen vennének részt, amely a kapcsolati háló kiépítéséhez fejleszt képességeket.

IKT és „paraszttalanodás”

Nagy Roland például 8–12-éves tanulók körében vizsgálódott, és azt mérte, mennyire befolyásolja fejlődésük eredményességét az, hogy infokommunikációs eszközöket használnak. Ő talált megfelelést a kettő között, sőt arra a következtetésre jutott, hogy az említett IKT-eszközök használatával 36 százalékos növekedés érhető el.

– Laczkó-Albert Elemér munkája pedig azért érdekes, mert ő Székelyföldön vizsgálódott, és a paraszti társadalom formálódását követte nyomon a rendszerváltást követően. Azt nézte meg, hogy az önfoglalkoztató, de nem csak önellátó parasztokból hogyan válik polgár. A végeredmény arra engedett következtetni, hogy mostanra a siker és versenyképesség fokmérője a részvételen alapuló fejlesztés, a kooperáció, a bizalom és a magasabb integrációs szint lett. Ma már fejlődni önálló gazdálkodóként nem lehet, szükség van a gazdák közötti összefogásra – hozta a példákat dr. Fábián Gergely.

Hosszasan csemegézhettünk volna még a kötetből, ami arra is bizonyíték, hogy a legtöbb egyetemünkön sokkal színesebb tudományos tevékenységet végeznek, mint amire az egyetemek fő profiljából következtetni lehetne.

MJ