Főzi és kínálja is a megye ételeit

– Évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt a közösségek teremtettek hagyományt, ma pedig a hagyományok teremtenek közösséget, ebben a folyamatban pedig a gasztronómiának kiemelt szerepe van – ezt vallja Nagy Edina, a Nemzeti Művelődési Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatója, aki imád sütni, főzni, és aki időnként az egész országnak megmutathatja ízes értékeinket.

– Egy szabolcsi faluban nőttem fel, ahol a mezőgazdaság határozta meg a mindennapokat. A családok abból főztek, amit megtermeltek: szinte mindenkinek volt kertje, csirkéi, disznói, kenyeret sütöttek, tésztát gyúrtak, lekvárt főztek. Fontosak voltak a hagyományok, az, ki milyen értékeket ad tovább. Én ebben a szellemiségben nevelkedtem, és mivel gyakran álltam a nagymamáim és az édesanyám mellett a konyhában, korán megtanultam sütni, főzni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a gasztronómia iránti szenvedélyemet a munkámban is megélhetem, hiszen intézetünk egyik feladata tudatosítani az értékőrzést, a hagyományok mindennapi megélésének fontosságát és széles körben megismertetni a megye értékeit, ebbe pedig a művészek, népi mesterségek, kimagasló tehetségek mellett az ételek is beletartoznak.

– Szeretnénk megmutatni, mit ettek egykor a megyében élő emberek, át kell adnunk a recepteket, ahogy azokat a történeteket is, amelyek az ételkészítéshez tartoznak. A népi hagyományok nemcsak gazdagítják a gasztronómiai kínálatot, de a régiós vagy helyi identitás erősítéséhez is hozzájárulnak.

Generációk találkozása

– Ahhoz, hogy e törekvések sikeresek legyenek, szükség van a fiatalabb korosztályra, de szerencsére azt tapasztaljuk, hogy a sütés és a főzés az egyik legjobb módja annak, hogy a generációk találkozzanak. Szerveztünk már olyan programot, ahol idősek és fiatalok együtt készítettek túrós bélest, és amíg kelt a tészta, népdalokat énekeltek. Lényeges az is, hogy aki teheti, helyi alapanyagokat használjon: nem lehet mindenkinek konyhakertje, de mert az utóbbi időben egyre több helyen jöttek létre termelői piacok, sokan juthatnak helyben termelt zöldséghez, gyümölcshöz.

– A mi megyénk a gasztronómia terén is nagyon gazdag, ezért is örülünk, hogy a Kossuth rádió Országjáró Szombat című műsora már háromszor is vendégeskedett nálunk, így a hallgatók megismerkedhettek jellegzetes ételeinkkel. Az adás után a recepteket feltesszük a Facebook-oldalunkra, és gyakran kapunk üzeneteket azoktól, akik elkészítik, amit ajánlottunk. Ez remek érzés, mint ahogy az is, amikor a műsor hallgatói autóba ülnek, hogy felkeressék azt a települést, ahol áll a gasztrobusz – mindezt azért, mert ételeink felkeltették az érdeklődésüket.

A sárgatúró a nagy kedvenc

– A hagyományokhoz kapcsolódik a komatál programunk is: az ebben részt vevő mikroközösségek azért jönnek létre, hogy 12 napon át étellel lássanak el egy olyan családot, ahol kisbaba született. Ezzel újrateremtik, megerősítik a hagyományt, segítik a kismama s a kisbabája első napjait, és bevonják a családot a közösségi életbe – mesélte Edina, aki sokat főz, a legjobban pedig azokat az ételeket szereti, amiket a nagyszülei készítettek neki: a habart krumplilevest, a rizseshúst és a káposztás puliszkát. Az egyik legnagyobb kedvence a sárgatúró, amit minden húsvétkor elkészít, és aminek a leírását beküldte legújabb kiadványunk, a 19 megyében kapható Családok szakácskönyve felhívására is. A Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács vezette zsűrinek annyira megtetszett a recept, hogy bekerült a legjobbak közé, így aki megveszi a könyvet, megismerheti megyénk e jellegzetes ételét.

SZA