Passzusok az ünnepnaphoz

Nemzeti ünnep nem múlhat el eseménytelenül a Jósa András Múzeumban sem, hétfőn meg is tartották az ilyenkor szokásos Kokárdás napot, csupán a vírushelyzetnek megfelelően online módon. Ha akad még múzeumbarát, aki nem tudná, innen üzenjük: érdemes ellátogatni az intézmény Facebook-oldalára, ahol érdekes, az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot megidéző történeti lapozgatót találhatunk Meddig alszol még hazám? címmel. Az összeállítás máris ezrek tetszését nyerte el.

Egy téma köré építve

– Immár több mint tíz éve szervezzük ezeket a napokat, tartalmas programokkal megtöltve, és mindig a nemzeti ünnep napján, március 15-én tartjuk – mondta el lapunknak Román Zoltánné Tóth Ágnes múzeumi koordinátor. – Előtte is nyitva tartottunk minden március idusán, méghozzá ingyenesen, ahogyan azt a törvény előírja. A tavalyit néhány nappal 15-e előtt kellett lefújnunk, mert a koronavírus megjelenésével senki sem tarthatott nagy rendezvényt. Akkor már nem volt időnk az online bejelentkezésre, most viszont tudatosan készültünk rá. Minden évben egy-egy témát kiragadva emlékezünk a szabadságharcra. Vettük már sorra a betyárok szerepét, tavaly a zászlóanyákat akartuk bemutatni, amilyen gróf Dégenfeld-Schonburg Imréné, bökönyi Bek Paulina Zsuzsánna is volt, aki a legendás szabolcsi 48. honvéd­zászlóaljnak adományozott zászlót, és a keresztanyaság szerepét is magára vállalta.

– Ebben az évben úgy gondoltuk, hogy összeállítunk egy kokárdás úti passzust. Pontosabban nem is egyet, mindjárt hármat, három különböző időpontban tárva a közönség elé. Az elsőben, ez került fel hétfőn a közösségi oldalunkra, a szabadságharcunk históriáját meséljük el, csaknem minden korosztálynak. A szöveg a legújabb kutatások eredményeit is tartalmazza, a serdülők ugyancsak haszonnal lapozgathatják. Megtudhatják belőle, milyen hatást váltott ki Kölcsey utolsó országgyűlési beszéde, milyen vétségekkel vádolták a 13 esztendős Petőfit, és azt, volt-e tetoválása a legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvának. A kordokumentumok adomákkal, anekdotákkal, zenei betétekkel és játékokkal is kiegészülnek – hallhattuk.

Kanadában is kipróbálták

S hogy mi került két másik „pakkba”? Sorban a második a nagy hadjáratokkal foglalkozik, ezt április 6-ára, a győztes isaszegi csata dátumára időzítik, ahol megyénk 48-asai is oly bátran jeleskedtek. A harmadik pedig a szabadságharc ritkán emlegetett nőalakjait, asszonyait, illetve az aradi vértanúkat vonultatja fel, persze nem október hatodikán, hanem még ebben a tanévben.

– Egy jól hasznosítható, áttekinthető anyagot akartunk adni az iskoláknak, ráadásképpen hét – online játszható – játékkal, ezeket már csütörtökön feltöltöttünk, hogy a tanárok bevethessék. Magunk sem reméltük, de hatalmas sikerük lett. Öt nap alatt több mint hatezren játszottak velünk, és nem csak hazánkban: Kanadától Finnországig, Kárpátalján, Felvidéken, de még Csángóföldön is kipróbálták olyanok, akik eddig talán még a múzeumról se hallottak. Nem hagyhattuk ki az összeállításból a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei emlékeket, hiszen intézményünk értékes, szép tárgyakat őriz azokból az időkből. A lapozóba hozzájuk kapcsolódó versek kerültek, láthatják az érdeklődők Kölcsey Ferenc asztalkáját, amit úrvacsoraasztalként a csekei református templomnak adományozott, de közelebb hoztuk a megyei születésű Vasvári Pál személyét is – magyarázta.

A szerkesztés és a játékok kiötlése Román Zoltánné Tóth Ágnes munkáját dicséri, kollégái a tárgyakat bocsátották a rendelkezésére, és a videót készítették el.

– Mindegyik nemzeti ünnepünk szép, és ezekről kötelességünk megemlékezni, de számomra mégis március 15-e a legszebb. Az a forradalmi lelkület, amit ez az ünnep sugároz, aligha hagyja érintetlenül az emberek többségének lelkét. A mostani összeállításunk 10 év kutatómunkájának az eredménye, közben mindig tanultunk a múltunkról valamit – fogalmazott. A weboldalra egy letölthető anyag is felkerült, ebből mostantól könnyűszerrel dolgozhatnak az iskolákban.

MJ