Politikai példa maradt – Április 30-án emlékezünk a szatmári békekötésre

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg-abszolutizmus ellen – áll a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár történelmünk e dicsőséges fejezetét lezáró békekötés évfordulójára kiadott megemlékezésében.

A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, az ország belső önállóságáért – majd a Habsburg-monarchiából való kiválásért, vagyis az ország teljes függetlenségéért – folyt.

Szatmári egyezség

Rákóczi Bercsényi Miklóssal közösen kiadta a brezáni kiáltványt, melyben felsorolja a felkelés okait és céljait.

A háború folytatásának feltételei a francia támogatással együtt 1711-re megszűntek. A királyi udvar a békés lezárástól nem zárkózott el, április 30-án Károlyi Sándor, a magyarok vezére és Pálffy János, a császári sereg főparancsnoka Szatmáron aláírták a békét. Igazi hitelesítésére a majtényi síkon került sor, ahol a felsorakozó 10–12 ezer fős magyar csapatok a zászlóikat földbe szúrták, letették. A sereg megkezdte a hazamenetelt, a küzdelem véget ért.

A szatmári egyezség a magyar történelemben az első olyan – a király és az országa közötti – kiegyezés, amely a „megbántódott nemzet” egészére, a teljes lakosságára, kiváltságosokra és kiváltságok nélküliekre kiterjedt. Közkegyelmet adtak minden résztvevőnek, a harcban fegyvert fogó nemeseknek visszaadták a birtokaikat. A vármegye és az ország­gyűlés működése elé nem gördített akadályt, így társadalmi békének ­tekinthető, és nem béke­diktátumnak. A nemzet kénytelen volt lemondani a szabad királyválasztás jogáról, ugyanakkor a Habsburgoknak a magyar törvényeket be kellett tartaniuk, külön magyar hadsereget sem hoztak létre.

Rákóczi politikai vereséget szenvedett, de erkölcsileg legyőzöttnek nem tekinthető, politikai példa maradt a magyarok szemében. Nem fogadta el a neki felkínált amnesztiát. Emigrációban élte le életét, a törökországi Rodostóban halt meg 1735-ben.

A szabadságharc vezérlő fejedelmének születésnapja – március 27. – 2015 óta nemzeti emléknap (Rákóczi-emléknap).

Történelmi tabló

Nagykárolyban a Károlyi-kastély egyik emeleti szobájában a turistalátványosságnak berendezett panoptikumjelenetben szereplő alakok, miként „A szatmári béke 1711. április 30.” címmel ellátott magyarázó múzeumi táblácskán három nyelven olvasható: „II. Rákóczi Ferenc, Erdély fejedelme, a nevével fémjelzett szabadságharc vezetője, gróf Károlyi Sándor előbb kuruc, majd császári-királyi tábornagy, a szatmári béke létrehozója, III. Károly német-római császár, magyar király, Pálffy János császári tábornagy, a szatmári béke aláírója.”

GB