Kisléta

2021.05.27. 07:00

Kisléta krónikájának kutatója

Pénzes László hiánypótló könyvet állított össze, a község nagyjai is megelevenednek benne.

Ladányi Tóth Lajos

Fotó: Sipeki Péter

„Hej, történész!” – kiálthat fel e röpke jellemzéssel az az információra éhes olvasó, aki Kisléta múltjáról szeretne rengeteg tényt, adatot, érdekességet, történetet megtudni. Helytörténészi igényességgel készült el az a vaskos, közel 400 oldalas, nemcsak küllemében, hanem tartalmában is színes kiadvány, amelyet Pénzes László magánkiadásban készített el. A Kisléta község történetéből című könyv (szerkesztette: Kovács János Csaba, lektorálta: Pénzes Katalin, a borítót tervezte: Varga Marcell) hiánypótló munka, a nyomdai költségeket vállalkozók, civilek támogatták. Azonnal észrevehető, hogy sokéves, aprólékos gyűjtés eredményével szembesülhetnek az olvasók.

Örökké hálás a segítőknek

– Nagyon szegény, tizenegy gyermekes család kilencedik gyermekeként születtem 1941-ben, a Kislétához tartozó Gencsy Károly földbirtokos tanyáján, Kistanyán. Miután elvégeztem az állami általános iskola nyolc osztályát a szülőfalumban, öt évvel később Nyíregyházán gépésztechnikusként végeztem. A tanulmányaimat Budapesten folytattam, ahol előbb mezőgazdasági gépész­mérnöki, majd munkavédelmi szakmérnöki, utána pedig tőzsdealkuszi oklevelet szereztem. De közben mindig élénken élt bennem, hogy Kislétáról indultam – révedt a múltba Pénzes László, aki élete során dolgozott Nyíregyházán, Tiszavasváriban, Mátészalkán, Sárospatakon, Miskolcon, Pócspetriben és a fővárosban. Élénken él benne az a dátum, amikor hozzálátott a helytörténeti gyűjtőtevékenységéhez.

Példaértékű életutak

A helytörténeti anyagok gyűjtése során Pénzes László a következő helyeken járt: Magyar Országos Levéltár Lángliliom úti Óbudai Kutatóterem, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Jósa András Múzeum (Nyíregyháza), Herman Ottó Múzeum (Miskolc), Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum, a görögkatolikus egyház nyíregyházi levéltára, a kislétai görögkatolikus egyház levéltára, a kislétai református egyház levéltára. Kisléta önkormányzatának anyakönyvi kivonatait is átböngészte. Sokat segítettek neki a digitalizált tudományos folyóiratok, napilapok, hetilapok, levéltári iratok és könyvtári kiadványok. Részletesen bemutatta a Kislétához kötődő példaértékű emberek életútját. Ilyen például dr. Jósa István, Telepi György, Mezei József, Gencsy Albert, dr. Szilágyi János, dr. Fazekas Árpád és Farkas Oszkár.

– Édesapám, Pénzes István születésének 100. évfordulóján, 1997 októberében kezdtem el a munkát. Úgy gondolom, hogy a szorgalma, a nyugalma, a türelme, a gyermekek tanítása napjainkban is példa lehetne. A kislétai kötődésem áthatotta a több mint két évtizedes könyvkészítési folyamatot. Előtte közel 20 évig Sárospatakon éltünk, az ott található Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása nagyon közel került hozzám. Ez az erődítmény látható az 500 forintos bankjegy hátoldalán. Érdekelt a vár históriája, sokat olvastam róla. Amikor nyugdíjas lettem, elhatároztam: szülőföldem, Kisléta is megérdemli, hogy minél többet tudjanak róla az ott élők, az elszármazottak. Fontosnak tartom az emlékek ápolását. A történelmünk, a helytörténetünk ismerete teszi lehetővé a jelen megértését. A jelen munkája ad reményt és alapozza meg az értékalapú, emberibb jövőt. Hátráltató tényezőt nem tudok említeni, sokkal inkább a segítő szándékot emelném ki. Jóleső érzés volt, ahogy a levéltárakban hozzáálltak a gyűjtésemhez, a mikrofilmek használatáért örökké hálás leszek.

A mostanság Budapesten élő, de gyakran hazatérő Pénzes László tavalyelőtt a kislétai művelődési házban állított össze egy informatív kiállítást. Aznap adták át a felújított zsidó temetőt és a vadonatúj kondiparkot a településen. Emlékezetes programsorozat volt. Már akkor híre kelt, hogy készülőfélben van a helytörténeti könyv. A tárlat létrejöttében elévülhetetlen érdemei voltak Kovács János Csabának, akinek az ősei több száz évre visszamenőleg Kislétához kötődnek. Ő volt a teleház első vezetője.

Szenvedélyes teniszező

– Nejem nagybátyját, Pén­zes Lászlót közel negyven éve ismerem. A közös szenvedélyünk, a tenisz hozott össze bennünket. Amikor hazalátogat, rendszeresen ütőt ragadunk. A komoly munkával, a nagy lelkesedéssel és szakmaisággal összegyűjtött anyagai megjelenési teret követeltek, így jött létre a kislétai blog, a község históriájával foglalkozó internetes oldal. Minden település örülne, ha lenne hasonlóan elkötelezett, szülőföldjéhez ilyen hőfokon ragaszkodó, azért tenni akaró és tudó személye, mint amilyen Kislétának van – mondta lapunknak.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában