Hungarikum lett a búcsújáró kegyhely

Hungarikum lett a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú a Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében, a ZEMA porcelán ékszert pedig kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánították.

A könnyező ikon

Magyarország híres, egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görögkatolikusság lelki központja. Évente mintegy öt-hat százezer zarándok, turista keresi fel a könnyező Szűzanya képéről európai hírűvé vált templomot.

1696. november 4-én a máriapócsi kicsiny görögkatolikus fatemplomban az abban az évben festett Istenszülő ikon könnyezni kezdett. A csodálatos esemény híre eljutott a bécsi udvarba is, ahol I. Lipót császár elrendelte, hogy a képet szállítsák a császári városba, amit 1697 nyarán a Stephansdomban helyeztek el. Másolata, Máriapócson, 1715-ben és 1905-ben is könnyezett. A csodás helyre zarándokolók növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a híveket, új templomra volt szükség, mely 1731 és 1756 között épült kora barokk stílusban, és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel.

Történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991-ben bizánci szertartású szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt.

Az egész magyarságé

Arról kérdeztünk közéleti személyiségeket, milyen érzések töltötték el őket, amikor értesültek a döntésről:

– Országalapító Szent István királyunk Magyarországot ezer éve Szűz Mária oltalmába ajánlotta – mondta lapunknak Simon Miklós ország­gyűlési képviselő. – A mai kor embere hívőként a pócsi Máriához elzarándokolva saját és családja életére kéri Mária oltalmát évről évre a búcsúk alkalmával. Ez tehát egy jól meghatározott térben és időben történik, ami szervesen összetartozik. A máriapócsi nemzeti kegyhelyünk a tér, míg az idő a pócsi búcsú ideje. A hungarikummá való nyilvánítás nyomatékosítja az összefüggést, mintegy keretbe is foglalja, amit örökség gyanánt átadhatunk nemzetünk következő generációinak. Köszönöm dr. Simicskó István képviselő társamnak, a KDNP frakcióvezetőjének az egy évvel ezelőtt megtett javaslatát, dr. Nagy István miniszternek, földinknek és Lezsák Sándor alelnöknek az ügy töretlen támogatását.

– Hálás vagyok ezért a döntésért, mely elismerte Máriapócs rendkívüli jelentőségét – emelte ki Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek, metropolita.

– Köszönetet mondok azoknak, akiknek ez egyáltalán eszébe jutott, és kiállásukkal, kitartásukkal meg is valósították. Ez a döntés nyilvánvalóvá teszi, hogy Máriapócs nemcsak a görögkatolikusoké, hanem az egész magyarságé. Ez engem személyesen is hálás büszkeséggel tölt el. Máriapócs nem csak azért különleges, mert egy apró, jelentéktelennek tűnő szabolcsi településen az Úristen 325 évvel ezelőtt csodát tett. A hely az embereket is megváltoztatta, mi is bekapcsolódtunk a csodába, mely azóta is tart. Először a görögkatolikusok, majd más vallásúak, és az egész nemzet, az egész történelmi Magyarország.

– Nagyra értékelem a megyei értéktárbizottság munkáját, amellyel sikerre vitte ezt a törekvést – mutatott rá Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke. – Ez a több száz éves múltra visszatekintő búcsújáró hely összeköti nem csupán a magyarságot, hanem a Kárpát-medence népeit. Együtt imádkoznak itt a magyarok, a románok, a szlovákok, a ruszinok. Máriapócs túlmutat a vallási felekezeteken, büszke vagyok arra, hogy ez a kegyhely hungarikummá válhatott.

Megtiszteltetés

A ZEMA porcelán ékszerek családi vállalkozásban készülnek. Az újfehértói cég kreatív igazgatóját, Papp Erzsébetet arról kérdeztük, mekkora lépés az életükben, hogy a márkát kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánították.

– Mindenképpen hatalmas megtiszteltetés – válaszolta Papp Erzsébet. – A ZEMA ékszer egy innováció a porcelánvilágban. Egyedi tervezésű ékszereink minden darabja magyar vonatkozású. A szimbólumok, jelek, növények a hazánkat képviselik itthon és szerte a világban.

JG