Híres firkák szállják meg Nyíregyházát

Comics, Cartoons, Manga, firka, képregény – ki ne szeretné, legyen fiatal vagy idősebb, a kockákba rajzolt kalandos történeteket?

Ezért is örülhetünk, hogy a képregények világának egy fontos szelete a VIDOR Fesztivál és a tavaszról az őszbe csúszó Ünnepi Könyvhét alatt jó időre Nyíregyházára költözik, és szeptember 4-ig folyamatosan jelen is lesz a megyeszékhely életében. Erről tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár nemrég megnyílt képregénytárában.

Olvassunk sokat!

Dr. Ulrich Attila, a város alpolgármestere arra hívta fel elsősorban a figyelmet, hogy az ilyenkor szokásos program­elemek között jó néhány újdonság is lesz. Ezek utat nyithatnak az emberek, a fiatal felnőttek és a gyerekek felé, hogy ismét rátalálhassanak az olvasás örömére, és az annál jelentősebb hasznosságára. – A könyvekkel közös – csöndet igénylő, a szókincset is gazdagító – meghitt kapcsolatot semmi sem pótolhatja, pláne nem a digitális olvasás, éppen ezért minden korosztályt arra buzdítok, hogy minél többet olvassanak, mert az elmét is pallérozza – hangsúlyozta az alpolgármester, átadva a szót a képregényes programokat elővezető Tomasovszki Anitának, az intézmény igazgatójának és vendégének, Kertész Sándor grafikus művésztanárnak. Mivel is kezdhették volna, mint a legfőbb szenzációval: a Rejtő Jenő könyvek és képregények egyik ikonikus sztárja, Piszkos Fred, a kapitány is „ellátogat” Nyíregyházára a maga kézzel fogható valóságában. Ahhoz, hogy megtalálhassuk, érdemes lesz a város kirakataiban elhelyezett képtörténeteket követni, amelyekben Fred, Fülig Jimmy és barátaik kalandjai elevenednek meg.

– A sok izgalmat ígérő séta a Széchenyi utca 1. szám alól indul, és 15 kirakaton át egészen a megyei könyvtárig vezet, ahol a PanoptikumArt.com – a Brand Szobrász Stúdió jóvoltából nemcsak a fura külsejű kapitánnyal, de Chaplinnel, illetve Quasimodóval és kutyájával is szelfizhet a közönség. Aki a legmókásabb, legtöbb, a legtöbbet megosztott vagy lájkolt, esetleg könyvekkel is színesített szelfiket bekül­di, könyv-­ajándék­csomagnak vagy más nyereménynek lehet boldog tulajdonosa – mondta el a könyvtárigazgató.

Azt viszont már az ötletgazda és a szakmai segítő, Kertész Sándor tette hozzá, hogy a több mint 45 éve elhunyt Korcsmáros Pál képregényrajzoló legendás alakjaitól még napok múltán sem búcsúzunk el, hiszen két kiállítást is rendeznek a témában. – Az első tárlaton Piszkos Fred színre lép címmel nem csupán a művész eredeti rajzaiból láthatunk egy csokorra valót, hanem a legtehetségesebb „epigonokéból” is. Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán művészpáros a modern technika segítségével digitálisan újraalkották a mai fiatal fogyasztók elvárásainak megfelelően a közel fél évszázada megalkotott karaktereket. Egyébként is izgalmas kérdés, hogy az 1960-as években készült jól ismert figurák, és Rejtő időközben szállóigékké váló mondatai mennyire érdekesek ma. Ugyancsak augusztus 27-e és augusztus 30-a között Képregény ’21 címmel a kortárs képregényrajzolók munkáiból nyílik egy anyag, érdemes lesz a két tárlatot együtt szemlélni, hiszen a képregény mára önálló elbeszélési forma lett, és nem csupán az irodalmi klasszikusok közvetítője, mint 50 évvel ezelőtt.

Pókember-nemzedék

– Szegedről éppen ezért ellátogat hozzánk Pilcz Roland grafikusművész, aki a rajzolás és a karaktertervezés rejtelmeibe enged bepillantást augusztus 30-án 16 órától. Itt jegyzem meg, hogy a mai fiatal művészek már egy nemzetközi művészhálózatba szerveződve dolgoznak. Garisa H. Zsolt például nemrégiben egy olyan képregényen dolgozott, ami Ausztráliában jelent meg. Indiai alkotó rajzolta, Budapesten Zsolt húzta ki a vonalakat, Pilcz Roland színezte Szegeden, és Ausztráliában vehették kézbe az olvasók. Szeptember 1-én Futaki Attila és Farkas Lajos művészek is a vendégeink lesznek. Mivel a magyar piac kicsi, és megélni itt nem lehet, az ő munkáik is külföldön jelennek meg elsősorban. Farkas Lajos régóta a franciáknak készít gyönyörű történelmi albumokat, néhány magyarul is megjelent, és a könyvtárban is látható belőlük. Futaki Attila elsősorban az amerikai piacra készíti a képregényeit, de a franciára is, az 1956-os forradalom alkalmából Budapest angyalai címmel ő jegyez egy, a Terror Háza kiadásában kínált albumot, és most jelent meg a Puskás 10 című, Puskás Öcsi futballistáról szóló roppant sikeres képregénye. De említhetném Németh Leventét is, aki Királyok és Keresztek címmel konkrétan magyar piacra készít képregénysorozatot, aminek már most akkora sikere van, hogy másik öt nyelven is kiadták. Végül ki ne hagyjam az augusztus 28-án 14 órától nyíló és több napra átnyúló képregénybörzét, ahová nem csak a kereskedők és a kiadók hozzák el a legújabb termékeiket, a már fölösleges vagy cserére szánt privát gyűjteményeket is várjuk – mondta el a kutató.

Keretek közt rajzolók

Egyébként Kertész Sándorról mindenképpen el kell mondanunk, hogy ő maga is gyűjtötte a képregényeket, de legfőképpen rajzolni próbálta a legmenőbb – főképpen nyugatra szánt – termékek figuráit. Zórád Ernő bátorította rá, hogy mivel a képregény történetével senki nem foglalkozik, legyen kutatója a műfajnak. Így kezdődött, és Keretek közt rajzoló címmel hamarosan megjelenik a harmadik, az 1950-es évek képregényeivel foglalkozó munkája.

MJ