A magyar művészet felszabadítói

Az eseményhez méltó művet kaptak ajándékba a művészeteket, a szépirodalmat kedvelők a Nagybányai Művésztelep megalakításának 125. évfordulójára: Láng-Kovács Éva művészettörténész, kulturális antropológus majd’ másfél évtized alatt, közel száz könyvtári és levéltári forrásra támaszkodva dolgozta fel Hollósy Simon és a nagybányai festőifjak életét, műveit.

A Festők a szabadban részletesen és olvasmányosan tárja elénk a művésztelep szereplőinek, a befogadó város teleppel kapcsolatos személyeinek fordulatokban, eseményekben bővelkedő mindennapjait, főszerepben Hollósy Simonnal, aki – 28 évesen – már müncheni magániskolájában, összhangban tanítványai véleményével, nyíltan szembeszállt a bajor fővárosban uralkodó merev oktatási rendszerrel a barbizonihoz hasonló szellemben. Két nagybányai növendéke, Réti István és Thorma János rábeszélték a mestert, hogy iskolájával szülővárosukban töltse az 1896-os nyarat, az az év a művésztelep születésének dátuma. Itt csatlakozott hozzájuk Glatz Oszkár, Iványi-Grünwald Béla, Ferenczi Károly és Csók István, majd évente egyre többen, magyar és nem magyar tehetségek. Elsősorban az előbbiek tettek kísérletet a magyar festészet felszabadítására.

Intim pillanatok

A regény bepillantást enged az egymással is rivalizáló festők alkotási folyamatába, magánéletébe, a fővárosi művészvilág vezetőivel fel-fellobbanó vitáikba, a kiállítások körüli bonyodalmakba, az ellenlábasok gáncsoskodásába. Élvezetes a szerző lírai hangvétele, amellyel Nagybánya és környékének világát ábrázolja, vagy egy-egy, ma már nemzeti kincsként számon tartott alkotás, például Ferenczi Károly A három királyok, a Hegyi beszéd, Thorma János Talpra magyar! vagy Hollósy Simon Huszt vára című remekműve születésének folyamatát. Olvasás közben gyönyörködhetünk a művésztelepen napvilágot látott festmények fekete-fehér és színes reprodukcióiban, a várost, a telepet megörökítő fotókban, kordokumentumokban, a művészek magánéletének egy-egy jelenetében – a borítón például Réti István látható munka közben.

Olvasmányos és informatív

A helyenként nyelvi bravúrokat is felvillantó szerző egy asztalhoz ültette a nagybányai művészcsaládot a millenniumi idők nagyjaival, Czóbel Minkával, Jókai Mórral, Pós Lajossal, Feszty Árpáddal, kikről korhű bemutatást élvezhetünk. A szépirodalmi mércével is magas minősítéssel jegyezhető regényben nincs happy end, de vannak viszont ezeddig ismeretlen tények, megjegyezendő ismeretek, és nem utolsósorban élvezet olvasni.

Festők a szabadban

Fotó: a kiadó