Nyíregyháza

2021.09.08. 20:00

Hogyan lett kutyahősből emberfigura?

Amit kitartóan csinálnak, az szépen lassan utat talál magának – vallja a képregényrajzoló.

MJ

Tízből hétszer biztosan nem lőnénk mellé, ha arra tippelnénk, hogy a képregényrajzolók többségét a filmek iránti rajongás vitte az általuk művelt pályára. Persze elképzelhető, hogy rosszul saccoltuk meg az arányokat, az viszont bizonyos, hogy a szegedi Pilcz Rolandra az elmondottak maximálisan ráillenek.

Magad uram, ha rajzolód nincs

A nemrég Nyíregyházán bemutatkozott szegedi fiatalember 1991–92 tájékán ragadott először ceruzát, és elsősorban a kereskedelmi csatornákon látottak, a Star Wars, az Indiana Jones, az Asterix vagy az olyan vadnyugati történetek jelentettek számára inspirációt, mint a Lucky Luke. A kezdeti próbálkozások persze még messze nem ütötték meg a mércét, ma viszont már ott tart, hogy a Kalyber Joe vagy az YKX sorozatok (mindkettő saját, és egymással rokon világba visz) népszerű alkotója, aki rendszeresen tagja külföldi – főleg francia – piacra szánt képregények alkotói csapatának.

– Pedig mindmáig nem tartom magam rajzolónak, sokkal inkább írónak, de mivel más lehetőségem nem volt, magamnak kellett megrajzolnom, amit kitaláltam – mondta el nemrégiben a nyíregyházi Képregényfesztivál vendégeként a megyei könyvtárban.

Pilcz Roland Tomasovszki Anita könyvtárigazgató mellett a saját képregényeivel | Fotó: megyei könyvtár

Mint kiderült, a nála öt évvel idősebb báty­ja nyomdokaiba lépkedve vett ceruzát a kezébe, első kedvenc teremtményét, a tükörtojás szemű, irdalt virslire emlékeztető szájú kutyát, Kalyber Joe-t 1995 tavaszától hol az iskolából megspórolt rajzlapokon, hol pedig azokon a perforált szélű nyomtatópapírokon próbálta életre kelteni, amelyeket az egyik pénzintézetben dolgozó édesanyja hordozott haza neki.

– Kezdetben bármibe belefogtam, soha nem fejeztem be. Egyébként is mindig önfejű voltam, aminek máig iszom a levét. Mindezek ellenére valamikor 12-13 évesen sikerült elkészítenem az első teljes, 20 oldalas Kalyber Joe füzetemet. Olyannyira föllelkesített a saját kitartásom, hogy ezt további 9 füzet követte, oldalanként 12 panellel (a panel a képkocka az oldalon) – magyarázta a most 37 esztendős alkotó.

Az első megjelenések

– Közben a rajzok egyre komolyabbak lettek, 14 évesen már a tónusozást próbálgattam, néhány év múlva pedig azt éreztem, hogy valami igényesebbet kellene végre csinálni. Ekkor faragtam Kalyberből embert, a panelkezeléseim is feloldódtak, és egyre kerekebb sztorikat próbáltam megírni előre. Persze ezek a forgatókönyvek is úgy néztek ki, mint egy képregény.

– Végül 20 éves koromra Angyali béke címmel megjelent az első rövid munkám egy sci-fi antológia kiadványban. Hozzá kell tegyem, nem vettek fel a szegedi Tömörkény István Művészeti Gimnáziumba, így építészeti jellegű iskolába kerültem, ami csaknem eltérített a pályától.

A Kaliber Joe-sorozat egyik darabja

– A Szegedi Egyetem rajz- szakosaként tértem oda vissza, de ott is szorgalmasabb lehettem volna. Benne volt a pakliban, hogy más munkát keresek magamnak, de 2005-ben váratlanul lehetőséget kaptam egy képregényem megjelentetésére. Gőzerővel láttam neki a Kalyber Joe letisztázásának. Kreáltam egy 48 oldalas új sztorit, és mire elkészültem vele, a lehetőség elúszott. Elkeseredésemben bementem Szegeden egy kreatív stúdióba, és rávettem őket, hogy hozzuk ki a füzetet valahogy. Ráment a spórolt pénzem és a nagyapai örökségem, de kiadtuk.

Azóta a Kalyber Joe sorozatból öt kötet megjelent, az utolsó a 70 oldalt is elérte, némelyiket újra kellett nyomni. A 2000-es évek végére aztán sikerült Rolandnak kitörnie a csőtollas figurakihúzások, és a kézzel vagy egérrel színezés droidvilágából is. Mire 2009-ben Európa legnagyobbnak mondott holland képregényfesztiváljára meghívták, már saját digitális rajztábláján dolgozott, ahogy ma is a kedvenc Wacom Intous-ét nyüstöli.

– Kezdetben nem ment a gépi rajzolás, inkább színezni próbáltam a Photoshoppal és a táblával. Miután egyre jobban ment, eldöntöttem, hogy öt éven belül amerikai képregényeket fogok színezni. Így ismerkedtem meg Tondora Judit illusztrátorral és tervezővel, aki dolgozott a DC Comicsnak és a Dynamite Entertainmentnek, illusztrált hivatalos Star Trek, Amerika kapitány, Wonder Woman, Bettie Page műalkotásokat. Neki alapból volt saját színezője, akinek egyre kevésbé kedvelte a munkáját. Akkor elvállaltam, hogy ingyen kiszínezek neki valamit, ami nemcsak neki, de a kiadónak is megtetszett.

A színezőszoftver varázslója

Innentől már egyik munka hozta a másikat, hívták a Zenescope, az OneWay kiadókhoz, miközben gyakori előadója a képregényfesztiváloknak. Ma már mindent digitálisan csinál, és azt is elárulta, hogy jó esetben 100 dollár üti a markát képregény­oldalanként. Ha belefárad a rendelt melóba, digitális festményeket, repülő hajókkal tarkított saját fantáziavilágot fest, illetve a bátyjával egy point and click típusú kalandjátékba is belefogtak. Akik a Broken Swordot szerették, nyilván ezt is kedvelni fogják.

A megyei könyvtárba szervezett találkozón azt is bemutatta, hogyan dolgozik a számítógéppel, és miközben a felskiccelt vonalait tologatta, bevallotta, hogy bármikor elcserélné a rajztudását Olivier Vatine-nel vagy Az idő urai című rajzfilmet is jegyző Jean Girauddal, akit a művésznevén Moebiusként ismerünk.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában