Csupa „könnyed” témával érkezik

Hazai pályán lép színpadra Ráskó Eszter: a Dumaszínház nyíregyházi humoristája NagyÁrpi című önálló estjével érkezik a Váci Mihály Kulturális Központba október 12-én, kedden 19 órától. Nem titkolja, retteg az itthoni közönségtől, beszélgetésünk során azt is elárulta, hogy miért. De kezdjük az elején... Kikerülhetetlen az elmúlt több mint másfél év, nem lehet nem rákérdezni arra, hogy színpadi emberként hogyan vészelte át a karanténidőszakot, a személyes találkozások és a fellépések hiányát.

Fellépés a nappaliban

– Bennem a Netflix tartotta a lelket Covid idején, meg a remény, hogy egyszer elálmosodik a gyerek és végre csend lesz, de elég jók voltak az éjszakai séták is a társasház kertjében. Szomorú, hogy nem sikerült ráfüggnöm a kovász-trendekre, amik felütötték a fejüket a karantén alatt, cserébe sok pizzát rendeltünk, ami akkor és ott nagyon jólesett. Érdekes helyzet alakult ki a fellépésekkel kapcsolatban, mert elég sok online előadásunk volt. Többek között a saját nappalimban is kamera elé álltam, miközben a férjem próbálta a másik szobában csendben tartani a kislányunkat, aki nyilván végig azt érezte, hogy akármi történik, neki muszáj beavatkoznia. Több, eddig rejtett tehetségünk tört felszínre, magunk sem hittük, de a figyelemelterelés mesterei lettünk, akárhová megyünk, nem lehet tudni, mit fogunk előhúzni a zsebünkből. Csörgődobot? Hajtogatós békát? Bármi előfordulhat… – árulta el sejtelmesen Eszter, aki szerint a koronavírus még sokáig érezteti majd hatását.

– Jócskán megváltoztak a jegyvásárlási szokások. Két tábor van: akik szívesen mennének bárhová, ám korlátozottak a lehetőségeik, mert nem szeretnék beoltatni magukat, illetve akik felvették az oltásokat, de még tartanak a megbetegedéstől, ezért nem igazán mozdulnak ki. Egy-két évbe még beletelhet, mire visszakapjuk azt az önfeledtséget, amivel a közönség beül egy zárt terű előadásra.

Klasszikus szóvicc

Mindannyian tisztában vagyunk vele, mi történik, ha egymás után többször kimondjuk az előadás címét. Klasszikus szóvicc, ami soha nem megy ki a divatból, hiszen tudjuk, az újszülöttnek minden poén új. Mégsem ezért lett az önálló estjének címe.

– Azért NagyÁrpi, mert Kovács András Péterrel fogadtunk, hogy nem merem bevállalni – pedig de. Emellett reflektál az előadás témájára is: beszélek benne a gyermekvállalásról, a terhességemről, a házasságomról, arról, hogy milyen a mai világban lányos anyukának lenni – csupa könnyed téma, ugye? A visszajelzésekből tudom, hogy nagyon fogja szeretni az estet, aki nézte a Matrjoska című vlogomat, mert sokat inspirálódtam abból az időszakból, amikor a videók készültek. Erre építkeztem a pandémia alatt tapasztalt otthoni élményeimből, és a cseperedő, lassan kétéves gyermekem is sok-sok történet tett hozzá. Cserébe egyszer sem hangzik el az est során a cím, úgyhogy aki emiatt jön, az írjon rám, legfeljebb utána együtt „nagy­árpizunk” a VMKK mögötti parkolóban.

Tavaszig csak Budapesten

Egy korábbi beszélgetésünk során Eszter elárulta, hogy ha hazai nézők előtt lép színpadra, a szokásosnál is jobban izgul. Vajon a rutin meg az évek egyhítettek ezen a drukkon?

– Kicsit sem, még mindig rettegek a nyíregyházi közönségtől, mert aki eljön, jó eséllyel látott gimnazistaként trapézszárú farmerben hazafelé sétálni a Széchenyi utcán. Nagyon fontos nekem a nyíregyháziak véleménye, mert egyrészt sokat beszélek a városról a NagyÁrpiban, másrészt ez a legbefolyásosabb közösség ebben az országban. Mindannyian tudjuk: az összes fontos hatalmi pozícióban van legalább egy szabolcsi.

– Az ember nem lehet próféta a saját hazájában, de remélem, fantasztikus este lesz, ugyanis ez zárja a vidéki fellépéseimet egészen tavaszig. Bízom benne, hogy kedd lévén nyitva lesz még valami, mert az előadás után szeretnék valahol sörözni és közönségtalálkozni. Jó tanács: gyertek el, de fizessétek ki előre hajnalig a bébiszittereket, mert én ráérek hazamenni.