Bereg új értékei a megyei értéktárban

– Az értékgyűjtő munka – az értéktárakban és egyéb közösségekben dolgozók munkája –, illetve maguk a történelmi és kulturális értékek egyre nagyobb jelentőségűek napjainkban. Pláne ebben a zűrzavaros, identitását vesztett világban, amikor szükség van biztos pontokra. A mi kulturális és történelmi örökségünk, amiből a magyarságunk is fakad, éppen ilyen biztos pont. Az pedig külön öröm, hogy Magyarország kormánya – a Hungarikum-törvény megalkotásával is – támogatta és támogatja ezt a mozgalmat – e szavakkal nyitotta meg Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei értéktár bizottság elnöke a szervezet legújabb ülését. Ilyenkor mi másról is eshetne szó, mint arról, hol tart a munka, milyen új minősített értékekkel gyarapodhattunk. Ezúttal sem történt ez másképpen. A jándi települési értéktár elnökének, Kovács Lászlónénak a felterjesztésére Sukta Bertalanné népi iparművész alkotói tevékenységét, a Tuzsér Községért Közalapítvány elnökének, Klicsu Ferencnek a javaslatára pedig gróf Lónyay Menyhért örökségét emelték a megkülönböztetett megyei értékek sorába.

Tuzsér büszkeségéről, az 1822-ben Nagylónyán született gróf Lónyay Menyhértről, akinek a születése 200 éves évfordulóját 2022-ben ünnepeljük, dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő mondott laudációt.
 

– Lónyay Menyhért a család legsikeresebb tagja volt. Egyfelől azzal írta be nevét a történelembe, hogy a térségünkben segítette a Tisza szabályozását, ezért is kapta a nevét tőle a Lónyay-főcsatorna. Alelnöke, majd másfél évtizedig elnöke lett a Széchenyi István felajánlásából alapított Magyar Tudományos Akadémiának, majd a kiegyezés után a tudományos pályáról közéletire lépett. Az Andrássy-kormánynak előbb pénzügyminisztere lett, majd az osztrákokkal közös pénzügyminiszter. A császártól 1871-ben megkapta a grófi címet, majd pályafutása csúcsán bő egy esztendeig a miniszterelnöki széket is elfoglalhatta. Nevéhez köthető a hegyvidéket a síksággal összekötő Nyíregyháza-Ungvár vasútvonal megépítése, ami a népesség növekedéséhez, a térség gazdasági szerepének felértékelődéséhez vezetett – hallhattuk.

Az idén tavasszal elhunyt, jándi születésű, de Beregdarócon élt népi iparművész, Sukta Bertalanné méltatása a bizottság újonnan megválasztott alelnökére, Filep Sándorra hárult. Vásárosnamény polgármesterére a beregi keresztszemes hímzésről elöljáróban elmondta: ez az érték – bár elsősorban Beregre jellemző – ott van minden szatmári lakásban is. A hagyományos beregi keresztszemes hímzés az 1930-as években lett nagyon népszerű, s ezt a népszerűséget fokozták a háziipari szövetkezetek is. Napjainkban jelentős gyűjtemény található a Beregi Múzeumban. Baracsi Endre elnök mindezt azzal toldotta meg, hogy a népi iparművészt gyermekkorából személyesen is ismerhette, és úgy véli a „beregi keresztszemes nagykövete” hatalmas űrt hagyott maga után.