Bús düledékein rendezett várpark létesül

Sorozatunkban azokat a kincseket mutatjuk be, amiket a megyei értéktárbizottság felvett a büszkeségeink közé. A földvárak, várak, kastélyok és kúriák között ott található a vámosatyai Büdy-vár is. 

Mostanság egyre gyakrabban ejtünk szót épített történelmi örökségünk leglátványosabbjairól, a várakról, bemutatva a legfontosabb kelet-magyarországi védműveket. Kő híján ugyan jobbára földvárak épültek errefelé, azért találni a Tiszaháton néhány olyat – igaz, ma már csak a határainkon túl –, amelyek egykor a legszebb brit, ír vagy francia középkori várakkal is felvehették a versenyt: ilyen Munkács, Ungvár vagy Huszt. Illetve maradt egy még a határainkon innen is. Nagy hírnévre ugyan soha nem tett szert, a krónikáink se hozták összefüggésbe hősies helytállással, híres küzdelmekkel, mi mégis olyannyira büszkék vagyunk rá, hogy a megyei értéktárba is bekerült. A XVI. században épült Büdy-várról, Büdy Mihály munkácsi várnagy és beregi főispán „sasfészkéről” van szó Vámosatya határában, csonka Bereg legszélén. 

Uralkodók kénye-kedvére 

Már nem sokkal a megépülte után szembe kellett néznie Izabella királyné és János Zsigmond vitézeinek seregével, védői kardcsapás nélkül meg is adták magukat. És bár a később visszatérő Büdy család megerősítette, vizesárokkal vette körül 1563-ban, egy évre már Báthory István is ostrom alá vette, hogy később János Zsigmond a kedves kancellárjának adományozza. A Büdyek ismét visszaszerezték, ám a férfiág kihalásával ki-be jártak ott az egymást követő erdélyi fejedelmek, és 1660-ban már minden forrás csupán várromot emleget e helyütt. Dr. Juan-Alberto Cabello régész 2006-ban is csupán annyit mondhatott a helyieknek: a megmaradt falakat mintegy háromezer köbméternyi törmelék borítja, ami több mint 4 méteres omladék csak a falakon belül. 

Pedig ha hinni lehet a korabeli ábrázolásoknak, impozáns vár állt Vámosatya szomszédságában egykor. Méreteit tekintve a kisvárdaihoz tartották hasonlónak, holott inkább Kovászó egykori várával lehetne reálisan összevetni. Ugyanakkor ma is sokan felkeresik, Vámosatya évek óta szeretné a romot turisztikai látványossággá tenni. 

Idegenforgalmi bővítések 

A továbblépésre nemrég a Magyar Falu Programnak köszönhetően nyílt komoly lehetőség. A település első ütemben több mint 90 millió forintot, karácsonyi „ajándékként” pedig több mint 55 milliót nyert el turisztikai fejlesztésekre pályázati, illetve költségvetési forrásból, amihez a térség országgyűlési képviselője, dr. Tilki Attila is nagyon sok segítséget adott. 

– Évek óta azon dolgozunk, hogy a községünk fennmaradjon és a jövőben is élő település legyen – kommentálta a történteket Szász József polgármester. – Immár közel harminc éve vagyok polgármester, a folyamat a tulajdon megszerzésével kezdődött, a pályázatainkat pedig 2015–16-ban nyújtottuk be. Azt reméljük, hogy az elnyert közel 146 millió forintból 2022-re végre valóssággá válhat az álmunk, és látogatható lesz ez a várrom, mert elsősorban itt tervezünk idegenforgalmi bővítéseket. Vámosatyának fontos, hogy az itt élők ne költözzenek el, és mivel más gazdasági felhajtóerőnk nincs, az idegenforgalom felfuttatásában látjuk a kiutat. Ehhez viszont látnivalók kellenek, vonzerőt jelentő vár, belső palotaszárnnyal, bejárattal, várudvari kúttal és lőtoronnyal. 

Fel nem újítják 

– Bizonyos előkészületeket már tettünk, jó alap a tanösvényünk, a vadtörténeti látványtárunk, a történelmi emlékparkunk, ott a Karsai Sándor Emlékház, vagy a Bockereki-erdő csodálatos természeti környezete. A történelmünk köztudatba emeléséhez szeretnénk az Árpád-kori templomunkat is rendbe tenni a haranglábbal, a belső régészeti feltárásra is nyújtottunk be pályázatot – tudtuk meg. 

A településvezető elmondta: szeretnék a 21. században elvárt módon megjeleníteni a vár történetét, közzétenni a dokumentumokat és a meglévő leletanyagot. Szerencsére az autópálya egy 23 kilométeres szakaszon érinti majd a vidéket, pihenőhelyek, le- és felhajtók szolgálják a turizmus ügyét. Szeretnék, hogy a Vámosatyát Gelénessel összekötő Szabadság úttól a várromig tartó 850 méter is kényelmes bejárást biztosítson kerékpáron vagy autóval is. A tervek között a leromlott falmaradványok kitakarása, konzerválása, az udvari kút restaurálása szerepel, lerakják a későbbi fejlesztések alapjait. Ám ráépítésről, rekonstrukcióról egyelőre nincs szó, így az egykori kétszintes épület egyelőre csak rom marad. Kínál viszont annyi ismeretet, amely az oktatásban is jól hasznosítható, és az állagmegóvás akár munkát is adhat az alig 600 lelkes községben élőknek, ami optimális esetben március végén, április elején elkezdődhet, és 12 hónap áll rendelkezésre a befejezéshez.