Farsangi néphagyományok

A szatmári szokások és farsangi hagyományok kerültek előtérbe egy Panyolán tartott konferencián péntek délután. Muhari Zoltán polgármester, dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő és Baracsi Endre, a megyei értéktár bizottság elnökének köszöntője után elismert kulturális szakemberek tartottak rövid előadásokat. Felszólalt többek között dr. Cservenyák László etnográfus, aki a szatmári, dr. Marinka Melinda néprajzkutató, aki a német farsangi népszokásokról beszélt. Vikár Csaba busó nagykövet a mohácsi busójárás történetét mesélte el, de a résztvevők bepillantást nyerhettek a Szamosháti Tájegység Értéktár kincsesládájába, és megismerkedhettek a székelyföldi farsangi népszokásokkal is. 

A házigazda Muhari Zoltán a panyolai állat­alakoskodó felvonulásról árult el érdekességeket a vendégeknek. 

Kapcsolatépítés, tanulás 

– A farsangi hagyományőrzés nyolc éve kiemelten fontos a település életében. Korábban a Szamosháti Nyugdíjas Klub tagjai elevenítették fel az Ujváry Zoltán néprajzkutató professzor által lejegyzett szokásokat. Ezeket dramatikus játékokon keresztül mutatták be már évtizedekkel ezelőtt. Amikor nyolc éve egy fiatal csapat úgy döntött, hogy ezeket a figurákat visszahozza, feleleveníti, az önkormányzat melléjük szegődött. Mi is magunkra öltjük elődeink régi maskaráit, a szalmából font medve, a gólya és kecske jelmezét, megjelenik a szitás alakja, jómagam pedig a pulyaszedő bőrébe bújok a szombati hagyományőrző farsangi felvonuláson – árulta el Muhari Zoltán. 

Panyola első embere hozzátette: a pénteki konferencián egyebek mellett arra keresték a választ, hogyan lehetne bevonni a környező településeken élőket a hagyományőrző munkába. Az előadóknak köszönhetően kitekinthettek a Csíki-medencébe, ahol szintén hasonló farsangi népszokás alakult ki. Abban mindannyian egyetértettek, hogy közös cél a kapcsolatépítés és a tanulás.