Szimbolikus jelentősége is van a beregi keresztszemes hungarikummá válásának

A napokban hungarikummá vált a Felső-Tisza-vidéki keresztszemes hímzés. Ezzel háromra emelkedett a megyénkből az elit listába került hungarikumok száma, a hímzés Kabay János, az Alkaloida gyógyszergyár alapítójának életműve, és a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú mellett foglalhat helyet. 

Nem könnyű ebbe a körbe bekerülni. A Felső-Tisza-vidéki keresztszemes hímzés közel nyolc éve várt erre az elismerésre. – Ez így van – erősítette meg Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság elnöke. – Elengedhetetlen az alapoktól történő építkezés. Egyre több helyen alakulnak meg a települési értéktárak. A magam részéről minden ilyen kezdeményezést támogatok, hiszen ez azt jelenti, vannak olyan emberek, akiknek létkérdés a helyi identitás. Minden település maga döntheti el, fontosnak tartja-e, hogy saját értéktárral rendelkezzen. Ez működhet önkormányzati bizottságként, vagy kezdeményezheti a megalakulást egy civil szervezet. 

– A legfontosabb azonban az, meg tudják-e mindezt tartalommal tölteni. Minden településnek lehetnek és vannak is olyan saját értékei, amelyek csak arra az adott közösségre jellemzőek, és amelyeket érdemes átmenteni az utókornak. A települési értéktárak tehetnek javaslatot a megyei bizottságnak az egy szinttel feljebb kerülésre. A mi feladatunk eldönteni, hogy az adott helyi természeti, kulturális vagy épített érték jellemzi-e az egész megyét, vagy csak az adott közösséget érinti. Amennyiben az utóbbi, az nem jelenti azt, hogy a településen élőknek az adott emlék ne lenne ugyanolyan fontos, mint ha hungarikum lenne. 

– A helyi identitás elengedhetetlen részét képezheti, az utókor is megismerheti és a közösség minden tagja büszke lehet rá. A helyi és a megyei értéktárak elengedhetetlenül hozzájárulnak a nemzeti identitástudat alakításához, és ez is eredményezi azt, hogy bár számos kultúra eltűnt, vagy a megszűnés veszélye fenyegeti, a magyarság még mindig töretlenül büszkén őrzi ezeréves múltját. 

Kultúrák találkozása 

Néhány évtizeddel ezelőtt még nem volt ritka eset, hogy valaki a saját falujának határait sem lépte át, így előfordult, hogy egymás mellett lévő falvakra teljesen más hagyományok voltak jellemzőek. 
– Beregdarócon születtem, és eddigi életem döntő részét ott éltem – mondta Baracsi Endre. – Emlékszem, hogy még egy Daróc és Beregsurány közötti focimérkőzés is mennyire különleges esemény volt. Ilyenkor két, egymástól apró szokásokban eltérő közösség találkozott. Tanultunk egymástól, tiszteltük a másik szokásait, a miénktől eltérő különbözőségeit. Ma már jóval uniformizáltabb világban élünk. Ezért is különösen fontos, hogy ezeket az apró jellegzetességeket megőrizzük és megmutassuk magunkból. 

A keresztszemes brand 

A napokban jelentette be az idei pályázatokról szóló sajtótájékoztatóján Nagy István agrárminiszter, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is 930 millió forinttal támogatják a hungarikumok népszerűsítését. 
– A közösséghez tartozás érzése mellett a hungarikumokra lehet helyi brandekként is építeni. A beregi keresztszemes is komoly turisztikai vonzerővé válhat. Az emberek kíváncsiak a hungarikumokra, mi pedig megmutatjuk ezeket. Nem csupán azt, hogy néz ki, hanem azt is, miként készül, ezek mellett a régió más látnivalókat is kínál. A Felső-Tisza-vidéki keresztszemes hímzés az eddiginél is nagyobb vendégforgalmat jelenthet a tájegységnek – tette hozzá a megyei értéktár bizottság elnöke. 

A harmadikként a hungarikumok közé emelkedett megyei érték Baracsi Endrének – ha bevallja, ha nem – kicsit közelebb áll a szívéhez a másik kettőnél. – Jelentőségében mindhárom hungarikummá vált megyei értékünk egyaránt fontos, azt jelzik, van mire büszkének lennünk – folytatta Baracsi Endre. 

– Az azonban kétségtelen, a beregi keresztszemes hímzés más húrokat is megpendít a lelkemben. Ott nőttem fel, ahol a környezetemben élők napi foglalatossága volt a keresztszemes hímzések készítése, édesanyámtól és számos ismerősömtől láttam, ahogy ezeket a csodákat varrják. Már 2014-ben, amikor a beregi keresztszemes hímzés bekerült a megyei értéktárba, tudtuk, itt nem fogunk megállni és addig nem nyugszunk, amíg nem tesszük egy magasabb polcra. 2020-ban vált a hímzés kiemelt nemzeti értékké, de itt sem álltunk meg. Számunkra most egy szimbolikus jelentősége is van a Felső-Tisza-vidéki keresztszemes hímzés hungarikummá nyilvánításának, hiszen a döntés bejelentése január 22-én, a magyar kultúra napján történt meg úgy, hogy ezen a napon csak ezt az értéket emelték be ebbe a kategóriába. Ez arra sarkall bennünket, hogy tovább végezzük a munkánkat. Hittel, szívvel, odaadással.