Győzelmet hozó bibliai történet

A nyíregyházi születésű Szentpáli Roland nem unatkozik: a Magyar Nemzeti Filharmonikusok tubása mesterkurzusokat tart, fiatalokat oktat, népszerűsíti a tuba továbbfejlesztett verzióját, a twobát, s zeneszerzőként is nagyon aktív. Számos zenei pályázatot nyert már, a legújabb sikerét a Firgun Zsidó Kulturális Alapítvány kiírásán aratta. 

A szervezet még tavaly írt ki egy anonim pályázatot, amire olyan új klasszikus zenei műveket vártak, melyekben felfedezhetők a zsidó zenei hagyományok. A Dobszay-Meskó Ilona zeneszerző, karmester, Kesselyák Gergely karmester, operarendező, valamint Lukácsházi Győző tubaművész alkotta bírálóbizottság pedig Szentpáli Roland kürtre, tubára, vonósnégyesre és zongorára írt művét ítélte a legjobbnak. A második helyezett Emszt András lett, a harmadik helyen Dankó Richárd Lajos végzett, a különdíjat Horváth­né Oláh Mónika műve kapta. 
 

Zsidó motívumok 

A benevezett zeneművekben a szerzők a tradicionális zsidó dalok motívumait éppúgy felhasználhatták, mint a klezmer zenére jellemző hatásokat, a zsidó népzene elemeit vagy héber dallamokat. 

– A zsidó motívumok a zene manírjában érzékelhetők, a darab pedig az egyik legismertebb bibliai történet szereplői, Ábrahám és Izsák lelki és érzelmi megpróbáltatásait mutatja be – mesélte lapunknak Szentpáli Roland. 
 

Belső vívódás 

– Ábrahámnak és feleségének, Sárának hosszú vágyakozás és várakozás után akkor születik meg a gyermekük, Izsák, amikor már mind a ketten nagyon idősek. Ám a boldogságuk nem tart sokáig, mert Isten azt kéri, áldozzák fel a fiút. Ábrahám iszonyú belső vívódáson megy keresztül, hiszen nem akar ellentmondani Isten akaratának, de nagyon nehéz elfogadnia, hogy szeretett fiát fel kell áldoznia. A történet drámai csúcspontján Isten megkönyörül rajta, és Izsák megmenekül. Ábrahám végül egy közelben lévő kost áldoz fel – az állat szarvából lett a sófár, a zsidók szakrális hangszere. A zenével nem a történet cselekményét szerettem volna megmutatni, inkább a szereplőkben dúló érzelmeket igyekeztem megfogalmazni, s mindezek megkoronázásaként szerettem volna a tubát sófárszerűen megszólaltatni. 
 

A reménység jelképe 

– Amikor hozzákezdtem a komponáláshoz, kísérletezgettem: a tuba rövid befúvócsöve és a sófár mérete majdnem megegyezik, azért csak az szólal meg, a hosszabb befúvócső nem. Maga a sófár a bibliai történet nyomán a reménység jelképévé vált, a megfújása a zsidó hagyományokban a reggeli szertartás egyik központi eleme. A hívőknek legalább 32 hangot kötelező meghallgatniuk, de általában ennél jóval többet, általában százat szólaltatnak meg – mondta Szentpáli Roland, akitől megtudtuk: a darabban a vonósnégyes és a zongora nem kap önálló szerepet, ezek inkább dramatizálják, színesítik a két szólóhangszer dialógusait és narrálják a szöveget, de minden motívum a kürt és a tuba zenei anyagaiból, hangjaiból indul ki. 

– A két szólóhangszer Ábrahám és Izsák zeneileg is megjeleníthető hangjaiból indul ki úgy, mint A-B-A-H-A (Ábrahám) és A-A-C (Izsák). Az első szakaszban Ábrahám és Sára gyermek utáni vágyakozása elevenedik meg, itt a két szólista egymásra reflektál, míg a kvintett fokozatosan fejlődő zenei folyamatokkal segít eljutni Izsák megszületéséig. Izsák egyszerű, pár hangból álló zenei anyaga motívumokból fejlődik rövid kantilénákká, amikhez az apja csak rövid kommentárokat fűz, vagy megerősíti a fiú zenei motívumait. 

– Isten kétszer is megjelenik – ezek a darab fordulópontjai: héberül suttog, a vonósok szólaltatják meg. Ahogy haladunk előre, Ábrahám visszafojtott érzései úgy törnek egyre inkább a felszínre, majd elhatalmasodnak a zenei anyagban – mesélte a szerző a darabról, ami teljesen új, erre a pályázatra készült és amit a tervek szerint egy zsidó fesztiválon láthat/hallhat majd a közönség.