Építészet

2022.09.27. 11:30

Tizenegy éve hunyt el a neves építész

2011. szeptember 27-én hunyt el a Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész.

Forrás: MTI/Vajda János

A Szamos-parti városban összesen 19 olyan épület található, amit Makovecz Imre vagy csoportja tervezett.

– A városközpontunk sok látnivalót nyújt az építészetet kedvelő turistáknak. Szinte egymást követik a Makovecz Imre és csoportja révén tervezett épületek: a Petőfi Sándor ÁMK ékessége a településünknek, ugyanebben az épületben található a művelődési központ és a könyvtár is. Az általános iskola mellett épült fel a sportcsarnok, mely nemzetközi rendezvények és sportesemények rendezésére is megfelelő feltételeket nyújt – mondta Forján Zsolt polgármester.

Makovecz Imre, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége 2011. szeptember 27-én hunyt el. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1959-ben szerzett diplomát.

Ezután állami tervezővállalatoknál dolgozott. Az általa tervezett sárospataki a Művelődés Házát az átadásának évében, 1983-ban a Kairói Nemzetközi Építésztalálkozón a világ tíz legszebb épülete közé sorolták. A Pilisi Parkerdőgazdaság főépítésze volt, majd saját építészirodája, a Makona Tervező Kisszövetkezet (1991-től Makona Kft.) vezetője lett.

Különböző rendeltetésű, jellegzetes épületeinél a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta. Művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek.

Az építészetről azt tartotta, hogy az a teremtés folytatása, az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, a teteje pedig az égből esett volna le rá. Az épületnek egylényegűvé kell válnia a környezettel, szervesen kell illeszkednie a tájba.

Az 1992-es megalapításától haláláig a Magyar Művészeti Akadémia elnöke volt, 2011 óta a köztestület örökös tiszteletbeli elnöke. Konzervatív közéleti személyiségként is ismert volt, legfontosabb céljának a magyarság tudatos védelmét, szüntelen szolgálatát tartotta. 1989-ben a Kós Károly Egyesülés egyik alapítója volt, később örökös tagjává választották.

Munkássága elismeréseként 1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetéssel, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki, 1997-ben Csenger díszpolgárává választották. Megkapta a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét, az Amerikai Építészeti Intézet és a Brit Királyi Építészeti Szövetség tiszteletbeli tagja volt.

Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas magyar építész, Makovecz Imre tanítványa és munkatársa, Csenger főépítésze és augusztustól díszpolgára írta róla: „Makovecz Imre munkássága, munkáinak mennyisége a maga nemében egyedülálló. Magyarországon a klasszicizmus mesterei között voltak hasonlóan termékeny építészek. Különböző alkotó korszakait időrendben el tudjuk helyezni, de hogy teljességgel ismerjük és értjük-e, a válasz már nem egyértelmű. Életművének feltárása, rendezése korántsem ért véget, és akár egy-egy újabb terv vagy írás is adhat még információt a megértéshez...

Makovecz olyan tökélyre fejlesztette a szabadkézi rajzolás művészetét, hogy minden egyes vázlata, skicce egy-egy önálló képzőművészeti alkotás. Rajztudása, arányérzéke, térlátása egyedülálló az építészek között. Ugyanez vonatkozik a munkabírására is. Minél többet szeretett magából kiadni. Minél többet szeretett a tanítványainak átadni. Fizikai erejének csökkenésével nem foglalkozott. Minden egyes újabb munkához egy újjászületett Főnix madár erejével kezdett hozzá”. 
KM

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában