Kapaszkodót adó fundamentumunk a magyar kultúra

Az első percektől az élő kultúra legközepében találhatta magát mindenki, aki pénteken részese volt a nyíregyházi önkormányzat magyar kultúra napi ünnepségének. A Kállay Gyűjtemény, a Váci Mihály kulturális Központ, valamint a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár összefogásával két zrínyis tanuló előadásában dramatizált verset hallgathattak, a Szabolcs Néptáncegyüttes jóvoltából parádés táncban és Marján László lélekemelő citerajátékában gyönyörködhettek mindazok az ünneplők, akik elfogadták a szervezők meghívását. Mindezek mellett Kölcsey műveiből és a róla szóló tanulmánykötetekből nyílt gazdag kiállítás a Kállay Ház emeleti kiállítóterében.

Ahogy köszöntőjében a megyeszékhely polgármestere, dr. Kovács Ferenc is megfogalmazta, méltó tisztelgés a rendezvény mindenki előtt, aki ma is tovább vivője a magyar kultúrának, természetesen a nemzeti nagyjaink – így az idén 200 esztendős Himnusz alkotója, Kölcsey Ferenc – előtti főhajtáson, a kulturális örökségünk, tradícióink és hagyományaink megbecsülésén túlmenően.

– Ma, amikor egyre nehezebbé válik életünk a világesemények szorításában, önmagunk és kultúránk megbecsülésére különösen nagy szükség van. Mert a kulturális hagyaték olyan alap fundamentum, amely nem csak kapaszkodókat kínál, hanem kapocsként fogja össze a nemzetet – hangsúlyozta a városvezető. 

– Persze ma már a világ a korábbiakhoz képest merőben új irányt vett, gyermekeink figyelmét sem a elsősorban a könyvtárak felhalmozott kincsei kötik le, kíváncsiságukat a digitális forradalom ragadja magához, fejtegette Nyíregyháza első embere beszédében, elmondva azt is, hogy mindezt figyelembe véve is bíznunk kell a felnővő nemzedékekben. Formálódjon bárhogyan az emberiség kultúrája, hinnünk kell, hogy lesz kitartásuk és lelki erejük ismét naggyá tenni Magyarországot.

– A kultúránk sokkal többet jelent annál, mint amit az iskolapadban el lehet sajátítani – fűzte tovább gondolatmenetét dr. Kovács Ferenc. 

– A magyar kultúra átörökítése a bölcsőben kezdődik és a sírig tart. Azt a mély identitástudatot jelenti, amely apáról fiúra száll, genetikailag kódolt, s amelyet semmi nem változtathat meg. Ez magába foglalja a nyelvünket, szokásainkat, ahogyan a gyermekeinket neveljük, az ünnepeinket, a történelmünk lenyomatát. De magába foglalja az attitűdöt, a hozzáállást, az akaratot és a kitartást is. Márai Sándor ezt így fogalmazta meg: „Az emberi lét legmélyebb tartalma a kultúra, amely nem képek, könyvek és zenedarabok összessége, hanem életforma. Éppen ezért büszkének kell lennünk kulturális értékeinkre, és azokra az elkötelezett, köztünk élő emberekre, akik nap mint nap sokat tesznek ezen értékek megőrzéséért, műveléséért, gyarapításáért.

– Büszkék vagyunk minden – a megyéből származó – magyar íróra, költőre, művészre, tudósra vagy híres tanítóra. Büszkék vagyunk a Kállay-családra, és az ő hagyatékukra is, arra a kulturális kincsre, amit városunknak adományoztak. Nagy öröm számunkra, hogy e ház felújításával és megnyitásával méltó helyen mutathatjuk be ezt a hagyatékot. Büszkék vagyunk a Himnuszunkra, ami 200 esztendeje született meg Kölcsey tollából és sokat adott a magyar kultúrához. A Magyar Országgyűlés 1903-ban kimondta, hogy az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítja, de ezt a törvényt I. Ferenc József soha nem szentesítette. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért a Himnusz üzenete a születését követő évszázadokban se veszítette aktualitását. 

– A két nagy világégés, a trianoni békediktátum, vagy a kommunista diktatúra éveiben is erőt adott a nemzetnek, a megmaradásra, az építkezésre, a kulturális identitás erősítésére. Ez napjainkban sincs másképp. Himnuszunkkal újra és újra Isten áldását kérjük Magyarország felemelkedéséért, a jókedvért, a bőségért, a víg esztendőért. Köszönet mindenkinek, aki a kultúránkért, annak továbbviteléért, árörökítéséért dolgozik nap mint nap, és a szó legnemesebb értelmében szolgálja a világon egyedülálló magyar kultúrát – hangsúlyozta zárszavában.

Az ünnepi pillanatok dr. Dámné dr. Rácz Magdolna irodalomtörténeti előadását megelőzően kitüntetések átadásával folytatódtak. Dr. Kovács Ferenc Bencs László emléklappal tüntette ki kulturális területen végzett eredményes munkájáért Földesi Ildikót, a Nyíregyházi Cantemus Kórus igazgatóhelyettesét, Tamás Attilát, a Vikár Sándor zeneiskola igazgatóját és Mészáros Szilárdot, a Váci Mihály Kulturális Központ igazgatóját.