Ismerjük és kutassuk a múltat!

Piros-Pozdora Máté kiemelte: a közösségi régészet egy Nagy-Britanniából indult kezdeményezés, melynek lényege, hogy a társadalmat is bevonják a régészeti tevékenységekbe, méghozzá a helyi közösségekre építve.

Kárt okoznak az önjelölt keresők

– A régészeti tevékenységeket azonban szakembernek kell koordinálnia, ám a szabályok országonként, sőt akár megyénkét is eltérőek lehetnek. A Jósa András Múzeum közösségi projektjébe 10–15 önkéntest vontunk be, akik fémkereső műszerrel segítik a leletek feltárását. Már több mint három éve foglalkozunk ezzel, szép eredményeket értünk el, és számos értékes leletet találtunk meg, továbbá őriztünk meg az utókornak. A fémkeresésre egyéni engedély szerezhető, ám ennek a birtokában is bejelentési kötelezettsége van az illetőnek, továbbá a múzeumi ásatásokon is részt kell vennie – tudatta a régésztechnikus, aki az illegális fémkeresőkről is beszélt.

– Egy szántóföldön bukkantunk illegális keresés nyomaira. Nem tudjuk, mit talált az önjelölt régész, mit vitt magával. És hogy milyen mértéket ölt a „fekete régészet”? Néhány éve Svájcban voltam egy kiállítás megnyitóján, ahol egy helyi emberrel beszélgettem. Tőle tudtam meg, hogy rendszeresen bérelnek szállást Szlovákiában, majd onnan hazánkba járnak át fémkeresőzni. Amit találnak, azt olyan aukciós házaknak adják el, akik „nem kérdeznek sokat”. Súlyos ezer eurókat keresnek így, sőt olyan illegális csoportról is tudunk, akik már a háromszázadik bronzkincsüket adták el. Ennek súlyosságát szemlélteti, hogy hazánkban nincs olyan múzeum – beleértve a Nemzeti Múzeumot is –, amelyik ekkora bronzkincsgyűjteménnyel rendelkezne – hívta fel a figyelmet Piros-Pozdora Máté, majd kiemelte: jelenleg is kidolgozás alatt áll az új örökségvédelmi törvény, ami a tervek szerint szigorúbban lép majd fel a feketéző fémkeresőkkel szemben.

Informatika a régészetben

Descartes-féle koordináta-rendszer, 2 és 3D-s modellek és információk adatbázisokba rendezve. És hogy hogyan kapcsolódik mindez a régészethez? Toldi Zoltán régész előadásából megtudtuk, hogy egy-egy feltárás során a gödrökről és a bennük lévő leletekről először helyszíni rajzok készülnek, majd ezeket digitalizálják és töltik fel a térinformatikai rendszerbe.

– A térinformatika a térbeli adatokat kapcsolja össze a nem térbeli információkkal. Egy épület rajzát így köthetjük össze annak méretével vagy színével. A különféle adatokból egy kereshető és különféle szempontok szerint szűrhető adatbázis jön létre, mely megkönnyíti a lelőhelyek pontos leképezését és a későbbi kutatásokhoz is segítséget nyújt – tette hozzá Toldi Zoltán. 

MI