Emlékezés az ősmagyarkutató polihisztorra

Zajti Ferenc nevét nem sokan ismerik napjainkban, pedig  a kortársai polihisztornak tartották: foglalkozott képzőművészettel, kutatta a szkíta-magyar rokonságot, több nyelvet ismert, dolgozott könyvtárosként, íróként pedig könyveket jelentetett meg. Jó barátságban volt a Török Köztársaság megalapítójával és első elnökével, Kemal Atatürkkel, a Török Történelmi Tanács tizenkét tagjaa között Zajti Ferencet is ott találjuk.
Újfehértón született 1886. március 5-én, s az iránta való tiszteletből viseli a nevét a város kulturális intézménye, valamint mellszobra is látható a helytörténeti gyűjtemény épülete előtt. Születésének évfordulója alkalmából ennél az alkotásnál emlékezett kedden Zajti Ferenc életére és munkásságára a település önkormányzata, a kulturális intézmény és a lakosság.

Posztumusz díszpolgári címet kapott

Az emléknapot dr. Hosszú József, Újfehértó polgármestere nyitotta meg, aki először köszöntötte a vendégeket, köztük Zajti Ferenc két unokáját, Ferencet és Gábort.
– Egy önkormányzatnak és az intézményeinek kötelességük ápolni Újfehértó híres szülötteinek emlékét és munkásságát, s minél szélesebb körben megismertetni a város fiatal és régóta fiatal lakosságával. Úgy gondolom, Zajti Ferenccel kapcsolatban a hagyományápolás az utóbbi időben felerősödött, hiszen úgy másfél évtizede viseli a város kulturális központja Zajti Ferenc nevét, tavaly pedig az önkormányzat egy civil kezdeményezést támogatva posztumusz díszpolgári címet adományozott Zajti Ferencnek, ezzel is elismerve polihisztori munkásságát, most pedig születésének évfordulója alkalmából emlékezünk rá – fogalmazott a város vezetője. – Nagy öröm a számomra, hogy a helyi gimnázium, mint a helyi ifjúság gyűjtőhelye is képviselteti magát ezen a rendezvényen, hiszen nagyon fontos az, hogy ne csak a régóta fiatalok, de a mai fiatalok is megismerjék azokat az embereket, akiknek a szobraival a múzeum kertjében találkozhatnak. Köszönöm az intézmény munkatársainak is, hogy sokat tesznek a híres újfehértói emberek munkásságának népszerűsítéséért. Zajti Ferencről hallhattuk a felvezető szövegben, hogy a magyarság kutatásának egyik jeles tagja volt a múlt évszázadban, de igazából nem kapott akkora elismerést a saját korában és később sem, mint amit megérdemelt volna. Nekünk, mint újfehértóiaknak, mint a szülővárosának kötelességünk az elismerést megadni a számára,  ennek az egyik eseménye a mai nap, s bízom benne, hogy hagyományteremtő jelleggel minden évben meg fogjuk ismételni – tette hozzá dr. Hosszú József polgármester.

A város vezetőjének gondolatai után az egyik unoka, Zajti Ferenc köszönte meg a városnak, hogy nem feledik neves ősét. A résztvevőket meginvitálta a Kávéházba, ahol Kemal Atatürk és Zajti Ferenc kapcsolatáról tart majd előadást.
– Az előadásomat érdekessé teszi az az apropó, hogy ebben az esztendőben, 2024-ben a török-magyar kapcsolatoknak a századik évfordulóját ünnepeljük. A jubileum alkalmából rangosabb eseményt rendeznek úgy Törökországban, mint Magyarországon – mondta az unoka, Zajti Ferenc. 

Kutatás Indiában, Törökországban

A Kávéházban az előadás előtt Tóth Zsuzsa, a Zajti Ferenc Művelődési Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény munkatársa mesélt egy személyes élményéről:
– Amikor idekerültem a kulturális örökség napja keretében megnéztük a Zajti Ferencről készült dokumentumfilmet, majd Zajti Ferencről Zajti Ferenccel beszélgettem. Szomorú, hogy a könyvek csak néha említik meg nevét és munkásságát, a magyarság múltjával kapcsolatban végzett kutatásaival nem foglalkoznak.  
A nagyapa életét és munkásságát az unoka, Zajti Ferenc idézte fel az érdeklődők számára. Mint kiemelte, az ősmagyarságot kutató előde soha nem támadta a finnugor-magyar rokonságot, de érdekelte a szkíta-hun-magyar kapcsolat is, ezért kezdett el 1905-től őstörténettel foglalkozni, s azért kutatott Indiában és Törökországban is, hogy a magyar rokonságot keleten megtalálja, így jutott el a fehér hunokig.

Támogatás a pasától

– A fehér hunok egyértelműen bizonyítékot jelentettek a keleti kapcsolatra, s ez a gondolat tetszett meg Kemal Atatürknek is. Amikor megalapította a Török Köztársaságot, magyar tudósokat hívott Törökországba, így lett tagja a Török Történelmni tanácsnak Zajti Ferenc is. Zajti Ferenc és Kemal Atatürk között jó kapcsolat alakult ki.  Zajti Ferenc az indiai útja során a család minden pénzéz felélte, a házukat elárverezték. Kemal Atatürk adott neki pénzt, hogy a tartozását kifizethesse, de mindez már későn történt, a családi házat eladták, egy másikat tudtak csak megvásárolni – hallhatták a jelenlévők az unokától.
Az előadás végén azt már a másik unoka, Gábor tette hozzá, hogy Ankarából 1932-ben költözött vissza Magyarországra Zajti ferenc és családja, ugyanis gyermeke, a két unioka édesapja beteg lett.