Beletört a nyelvük a magyar szavakba

Beletört a nyelvük a külföldieknek, így született meg az új név: Cantemus Gyermekkórus. Az énekkar egyébként akár rekordokat is döntögethet.  Egyrészt azért, mert jövőre lesz megalapításának ötvenedik évfordulója, másrészt azért, mert azóta megszakítás nélkül Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy vezeti az együttest. Erről a fél évszázadról beszélgettünk az együttes vezetőjével.

 
Beletört a nyelvük: Kötelező tantárgy az énekkar

 – Ötven évvel ezelőtt kerültem az ének-zene tagozatos 4. Számú Általános Iskolába, ahol a rám bízott feladatot igyekeztem jól megoldani. A legnagyobb megdöbbenésemre egészen új lehetőségek nyíltak ki előttem. A gyerekek aranyosak voltak, és a Kodály-módszernek köszönhetően énekkart is kellett vezetnem. Az énekkar alapvető tevékenység egy ének-zene tagozatos iskolában, akár úgy is mondhatnám, hogy kötelező délutáni tantárgy volt a gyermekek számára. Ezt nekem kellett csinálnom, és kiderült, hogy ez egy nagyon jó dolog. 
– A gyerekek szépen énekeltek, lelkesek voltak, és tulajdonképpen néhány év után, 1975-ben az ország legjobb énekkarai közé kerültünk, és ez nagyon nagy öröm volt mindannyiunk számára. Valójában innentől számítjuk a kórus működését. 
S vajon hogy született meg a Cantemus név? Kinek a fejéből pattant ki ez az ötlet? – kérdeztük a karnagytól. 

Kimondhatatlan volt a név

– 1978-ban Debrecenben volt a Bartók Béláról elnevezett kórusverseny, ahová nagy rábeszélésre beneveztem az énekkart. Akkorra már a rádió néhányszor készített hangfelvételeket az Éneklő Ifjúság Mozgalom keretében, így híre lett a nyíregyházi énekkarnak. Nem akartam a versenyen elindulni, mert nagyon féltem, úgy gondoltam, erre a jelentős versenyre még nem érett meg a kórusom, de hogy többen is agitáltak, igent mondtam. Bárdos Lajos írt egy Cantemus nevezetű művet a versenyre. Ezt mi is megtanultuk, mert az összkarban ezt el kellett énekelni. Magam meg úgy éreztem, hogy ez egy jó mű, ezt tényleg jó énekelni. A debreceni verseny után eltelt még néhány év, talán már tíz is, amikor Helsinkiben énekeltünk egy világtalálkozón. A televíziós közvetítés során a profi bemondó megpróbálta kimondani azt, hogy a „Nyíregyházi Négyes Számú Általános Iskola Gyermekkórusa”, azonban ez a számára egyszerűen kimondhatatlan volt. Nagyon küzdött vele, a függöny mögött még velem is külön gyakorolta a kiejtést, és bizony a sok-sok gyakorlás ellenére még az élő adásba belecsúszott egy kis baki. 
– Akkoriban már többen mondták nekem, hogy ez nem egy világhírű énekkarnak a neve, túl bonyolult kimondani, találjunk már ki valami egyszerű nevet, ami közérthető. Ezek után döntöttünk úgy – szerintem 1986-ban lehetett –, hogy felvesszük a Cantemus nevet. Így született meg a Cantemus Gyermekkar elnevezés a Nyíregyházi Négyes Számú Általános Iskola Gyermekkórusa helyett – mondta Szabó Dénes. 

Közelebb a fővárosi közönséghez

Az ötvenéves évforduló alkalmából három koncert is lesz majd Budapesten. 
– Ez a három koncert egy nagyon bátor vállalkozás. Régóta foglalkoztat bennünket, hogy 230 kilométerre Budapesttől nem könnyű olyan hangosan énekelni, hogy Budapesten is meghallják. Néhány próbálkozásunk már volt korábban, több alkalommal is énekeltünk a fővárosban. Úgy gondoltuk, egy bérletes sorozatot indítunk, hogy közelebb kerüljünk a budapesti közönséghez. A Zeneakadémián lesz ez a három koncert. 
– A Cantemus 50 Hangversenysorozat jubileumi sorozat december 5-én kezdődik Cantemus adventi esttel. A további két koncert a vegyes kar hangversenye lesz. Először korunk egyik legjelentősebb magyar zeneszerzőjének, Gyöngyösi Leventének a műve csendül fel a Cantemus Vegyeskar előadásában. A harmadik hangverseny a Nyíregyházán már korábban nagy sikerrel bemutatott Gesualdo-koncert lesz, amelyen madrigálok és visszaemlékezések hangzanak majd el.