Könnycseppek a fővárosi adventi koncerten

Több arcon is könnycseppek gördültek le Budapesten a Zeneakadémián azon a hangversenyen, amit a napokban adtak a Nyíregyházi Cantemus Kórus együttesei. A koncertről, illetve a hangverseny visszhangjáról a kórusintézmény igazgatóját, Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagyot kérdeztük. 

Könnycseppek: meggyőzték a közönséget

– Nagyon készültünk a fővárosi szereplésre, még a koncert előtti délutáni órákban is hosszú próbákat tartottunk, mert szerettük volna megmutatni a budapesti közönségnek, milyen az, amikor a Cantemus-kórusok belakják a teljes hangversenytermet, amikor nincsenek a koncerten üres járatok, mert mindig történik valami, nem hagyjuk a nézők figyelmét lankadni. Különleges varázsa van annak, amikor a terem minden szegletében énekelnek a kórustagok, és megtelik a terem szépen csengő hangokkal – magyarázta Szabó Dénes.– . Hogy mindez flottul menjen, ahhoz persze próbára van szükség, még akkor is, hogyha ezek az énekesek már nagyon-nagyon sok tapasztalattal rendelkeznek. Bármennyi szereplés is legyen már mögöttünk, minden alkalommal a legmagasabb elvárással tekintünk az előttünk álló újabb előadásra. A közönség reakcióiból, a szakemberek visszajelzéseiből azt szűrhettem le, hogy sikerült a célunkat elérni: meggyőztük a fővárosi zenebarát közönséget is ennek a különleges kórusvilágnak a szépségéről.

Különleges kérések

A budapesti koncerten a karácsonyhoz kötődő dalok csendültek fel. Vajon azokat a dalokat majd a nyíregyházi közönség is hallhatja a Cantemus karácsonyi koncertjein? – kérdeztük a kórusigazgatótól. – A nyíregyházi koncerteken is lesznek olyan dalok, amiket csütörtökön a Zeneakadémián énekeltünk. Az igazság az, hogy a budapesti hangverseny 2-2,5 órás hosszúságú volt, a nyíregyházi karácsonyi koncertet jóval rövidebb idejűre tervezzük, s mivel további két énekkar is fellép majd, egy-egy kórusnak jóval rövidebb műsoridő jut, mint ami Pesten volt – mondta Szabó Dénes, s még visszatért a fővárosi fellépéshez. – A Zeneakadémia szigorú előírásai miatt időben szóltunk arról, hogy lesznek különleges kéréseink. Ezt most sem tagadták meg tőlünk, tehát alapvetően tudtunk mozogni a teremben, lejöhettünk a színpadról, körbe állhattunk, azonban az orgonaerkélyre most nem engedtek föl bennünket. Pedig korábban már voltunk ott korábban, amikor az Angyalok és pásztorok című Kodály-dalt énekeltük, s az nagyon dekoratív fellépés volt, és a darab is jól szólt, de most valamiért ezt az egy kérésünket nem teljesítették – folytatta a Nyíregyházi Cantemus Kórus igazgatója.

– Két meghívott vendégünk volt, Vigh Andrea hárfaművész és Tóka Ágoston orgonaművész. Tóka Ágoston a koncertet záró összkart kísérte, és azt kell mondanom, lenyűgöző volt az Zeneakadémia orgonájával. A zenei élmény hatása alatt megrendült, meghatódott a közönség, utána nagyon sokan mondták – olyanok is, akik nem zenészek –, hogy felejthetetlen pillanat volt, amikor az orgona megszólalt a terem csendjében. Akikkel beszélgettem a koncert után, azon csodálkoztak, hogy milyen tisztán énekeltek a kórusok még az igen nehéz művek előadásakor is. Mi már ehhez hozzászoktunk Nyíregyházán, számunkra ez természetes, de sokak számára még újdonságot jelent. Mindenki kiemelte a műsor összeállítását, a műsorszámok nehézségét és sokféleségét, de újra és újra visszatértek az állandó intonációs biztonsághoz, a hangok tisztaságát mindenki nagyon dicsérte.

– Így utólag azt mondom, jó döntés volt, hogy koncertet adtunk a Zeneakadémián. Előtte egy kicsit nyugtalanok voltunk, hogy vajon lesz-e közönségünk Pesten vagy nem lesz. Volt közönség, telt házas koncertet adtunk, talán nem is fért be mindenki, aki el akart jönni. Természetesen jól tudom, hogy ebben szerepet játszott a karácsony is, fölfokozott hangulatban egy karácsonyi hangverseny jobban megszólítja az embereket. Örültem annak is, hogy sok olyan ember, illetve egykori kodályos diák is eljött a hangversenyre, akik már több éve, több évtizede elköltöztek Nyíregyházáról Budapestre.