„Elődeink hittek abban, hogy erős várost építenek"–mondta dr. Kovács Ferenc polgármester a városnapon

– 272 éve, hogy bátor és elszánt emberek újra fellendülést hoztak erre a földre, ahol ma is élünk, dolgozunk, álmodunk. 1753-ban alig néhány család érkezett ide, de hitük, szorgalmuk és összetartásuk megalapozta azt a közösséget, amely mára vármegyeszékhellyé, a régió egyik legfontosabb városává nőtte ki magát. Éppen ezért ma nemcsak egy városnapot ünneplünk – ma a közösségünket, a múltunkat és jövőnket ünnepeljük– mondta dr. Kovács Ferenc polgármester a városalapítók szobránál. 

Elődeink hittek abban, hogy erős várost építenek

– Elődeinknek is köszönhető, hogy ma jó Nyíregyházán élni és a hozzánk érkezőknek kikapcsolódni. A város kultúrája, természeti kincsei az itteniek erejéből táplálkozott és táplálkozik most is. Elődeink hittek abban, hogy erős város építenek – hívta fel a figyelmet a városalapítók szobránál megtartott ünnepi megemlékezésen Nyíregyháza polgármestere. Felidézte, a város nevének első írásos említése 1209-ből való. A népességszám jelentős növekedése, a helység "újjászületése", országos viszonylatban is páratlannak mondható fejlődése azonban csak 1753-tól kezdődött, amikor a település felének birtokosává váló gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Nyíregyháza 1786-ban mezővárosi kiváltságot kapott. 1803-ban a Dessewffyekkel, 1824-ben, pedig a Károlyiakkal kötöttek örökváltság-szerződést a nyíregyháziak. 1837-ben különleges királyi kiváltságot kapott és privilégizált mezőváros lett.

 – fogalmazott a városvezető.

Ünnepi köszöntője végén dr. Kovács Ferenc kiemelte, az idén már 35 éves a testvérvárosi kapcsolat Iserlohn és Nyíregyháza közt, míg Szatmárnémetivel 25 évre nyúlik vissza ez a kapcsolat. – Ezekkel a kapcsolatokkal hidat építünk egymás közt, és kívánom, hogy ezek tovább erősödjenek a jövőben – zárta Nyíregyháza polgármestere.

Bővülő értéklista

A város értéktára az idén is bővült 9 újabb értékkel, melyek értékgondnokait és javaslattevőit is elismerték a városnapi rendezvénysorozat nyitányaként pénteken reggel. 

1. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar zeneművészeti és kultúraközvetítő tevékenysége

2. Hegedüs István öttusázó emlékezete

3. Borbányai kereszt

4. Pál Gyula festőművész munkássága

5. Pregitzer Fruzsina színművésznő munkássága

6. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Tűzoltószövetség munkássága

7. A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tevékenysége, mint görögkatolikus szellemi örökség

8. A Szabolcs-szatmár-beregi Szemle folyóirat

9. Hangsúly – hangos folyóirat