Fárasztó volt, de elvégezték az olasz melót

Július 2–14. között Nápoly és környéke adott otthont az egyetemisták olimpiájának tartott ­universiadénak. A magyar küldöttség tagjaként a Nyíregyházi ­Sportcentrum és a Nyíregyházi Egyetem négy sportolója küzdött a világversenyen.

Sűrű programok

A női röplabda-válogatottal Tóth Fruzsina és testvére, Dalma a negyedik helyet szerezte meg.

– Nagyon jól éreztem magam, olyan fogadtatásban volt részünk, és a környezet is annyira tetszett, hogy szívesen visszamennék máskor is – mondta Tóth ­Fruzsina. – Alapvetően a csoportból ­szerettünk volna ­továbbjutni, ehhez képest negyedikek ­lettünk, azt hiszem, büszkék lehetünk magunkra.

– Én annak is nagyon örültem, hogy sikerült bekerülnöm a keretbe – vette át a szót Tóth Dalma. – A helyi szurkolók nagyon kedvesek voltak, a bronzmeccs után az olaszok is felállva tapsoltak minket. Örülök, hogy kivívtuk az ő elismerésüket is, így nem is nagyon szomorkodtunk.

A sportolók egyébként nem nagyon tudták kiélvezni, hogy milyen szép helyen járnak – nem is nyaralni mentek –, sűrű volt a programjuk.

– Mi nem Nápolyban, hanem Salernóban laktunk, a mérkőzésekre is utazni kellett egy, de akár két és fél órát is – folytatta Dalma. – Szoros keretek közé szorították az edzéslehetőséget is.

Más sport­eseményekre nem volt időnk kilátogatni, de a mi meccsünkre kijöttek a magyar vívók és Mocsai Lajos is, ami nagyon megtisztelő volt. Múlt szombattól keddig aztán volt időnk turistáskodni, és bejártuk a környező városokat is.

Az atléták és az úszók Nápolyban, egy nagy óceánjáró hajón laktak. Szurovcsják Ivett megküzdött a szokatlan szállás apróbb nehézségeivel, megtapasztalta, milyen az olasz közlekedés, és ő is hiányolta, hogy kevésbé lehetett tartani a kapcsolatot a honfitársakkal – az apróbb kellemetlenségek ellenére azért helytállt a versenyeken.

– Nagy megtiszteltetés volt, hogy bekerültem a csapatba, mert nálunk a Magyar Úszó Szövetség vb-szintet határozott meg – fogalmazott Ivett. – Nagyon erős volt a mezőny, sokan az universiade után utaztak a világbajnokságra.

Kicsit el voltam keseredve, hogy milyen időket úsznak az ellenfelek, már reggel is elég jól kellett teljesíteni, hogy továbbjussak. Ez száz mellen nem sikerült, ötven mellen viszont bekerültem az elődöntőbe. Nem vagyok teljesen megelégedve magammal, de amilyen év van mögöttem, örülök, hogy ott versenyeztem és rutint szereztem.

Két éve elég lett volna

Ivettnek nem volt ideje várost nézni, de nem is bánta, vágyott már haza, hiszen az elmúlt egy hónapban versenyek és edzőtábor miatt csak egy-egy napot tudott itthon tölteni.

– Érdekesség, hogy két éve 60.81 kellett a harmadik helyhez, most a 61.51-gyel csak az ötödik helyet szereztem meg – ezek már a diszkoszvető Szikszai Róbert szavai. – A dobogót szerettem volna elérni, most ahhoz 63 méter volt szükséges. Mindent megtettem a versenyen, ezúttal ennyire volt elég. MK