múltidéző

2020.06.18. 15:17

Kézzel váltották valóra a nyíregyházi álmot

Harminc esztendeje írtuk: „Elsőosztályon révbe ért a csapat”.

„Hosszú volt a hét, hosszú volt a meccs, de győztünk” – nyilatkozta néhány másodperccel az 1990. június 16-án, szombaton lejátszott NYVSC–Nagykanizsai Tungsram mérkőzés lefújása után Rácz Sándor, a nyíregyháziak edzője. A meccs utáni éjszaka is hosszúra nyúlhatott, hiszen a 28–20-ra megnyert találkozóért kapott két pont azt jelentette, hogy az NYVSC kézilabdázói, a záróforduló eredményeitől függetlenül, történetük során először feljutottak a legmagasabb osztályba

Az NYVSC a Komló mögött ugyan „csak” a második helyen végzett a tizenhat csapatos bajnokságban, de ez a pozíció is feljutást ért. Érdekesség, hogy a Komló, a Nyíregyháza és a Csepeli Papír is 36-36 pontot szerzett az 1989–90-es szezonban, ám a hármas holtverseny az egymás elleni összevetésben az előbbi két csapatnak kedvezett.

Azt csak csendben jegyezzük meg: ha a nyíregyháziak az utolsó fordulóban legalább egy pontot szereztek volna a fővárosi TFSE ellen, akkor aranyérmet akasztottak volna a játékosok és a szakmai stáb tagjainak a nyakába. Na de bánja kánya, a lényeg, hogy a csapat, története során először, feljutott az NB I.-be!

Megugrották az akadályokat

– Nyugodtan mondhatom, történelmi tettet hajtottunk végre a feljutással, hiszen korábban nem volt még első osztályú kézilabdacsapata a városnak – emlékezett vissza a harminc évvel ezelőtt történtekre Marton Kornél, a csapat akkori szakosztályvezetője.

– Suntival (Rácz Sándor, a szerk.), Ujhelyi Zolival, Vass Gézával, Listván Lajossal és dr. Szendrei Istvánnal még valamikor a nyolcvanas évek elején leültünk beszélgetni arról, hogy tudnánk felvinni az NB I.-be az akkor még a megyei első osztályban versenyző csapatot.

Köszönhetően a remek utánpótlásedzőinknek, voltak tehetséges fiataljaink, így két év alatt sikerült gyorsan feljutnunk a másodosztályba

– folytatta a múltidézést Marton Kornél.

Hozzátette, itt már szükség volt arra, hogy a megyén kívülről is igazoljanak ­játékosokat, így került a csapathoz (a teljesség igénye nélkül) Kun Laci, Jankovics Rudi, Hellinger Józsi, a későbbi NB I.-es gólkirály Krasznij Szergej vagy Matuska Jancsi.

Első nagy edzői sikere

A csapat akkori vezetőedzője, Rácz Sándor, aki összesen 102 alkalommal ült első osztályú bajnoki mérkőzésen a Nyíregyháza kispadján, de volt a Kisvárda és a Békéscsaba női NB I.-es csapatának trénere is, nem volt rest bevallani: edzői pályája első nagy sikerének az 1989–90-es feljutás kiharcolását tekinti.

– Amikor 1977-ben Nyíregyházára kerültem, hallottam, milyen nagy vágya a városnak egy első osztályú kézilabdacsapat. A nyolcvanas évek elején végül odaállt a csapat mögé egy olyan támogatói kör, mely meg tudta teremteni ennek az anyagi hátterét.

Jó srácok alkották a gárdát, jó volt a fiatalabbak (Medve Róbert, Szabó Gábor, a szerk.) és a rutinos játékosok aránya a csapaton belül, szerkezetileg is rendben voltunk, hiszen remek balkezesek álltak a rendelkezésemre (Hellinger József, Bacsi Mihály, Kincses László)

– így Rácz Sándor, aki az első osztályba jutás után még éveken át volt a nyíregyházi kézilabdacsapat vezetőedzője, majd szakmai igazgatója.

Kerekes Tamás a Debreceni Dózsától érkezett 1987-ben az NYVSC-hez, egykori debreceni edzője, Árva Csaba invitálására. A szurkolók körében a mai napig nagy népszerűségnek örvendő beálló így emlékszik vissza a feljutásra és az azt megelőző évekre.

Kiváló csapatot alkottunk akkoriban, nem csak a pályán, a pályán kívül is jó társaság volt a miénk, ehhez társult egy olyan stabil anyagi és szakmai háttér, ami nem vezethetett máshoz, mint az álmaink megvalósulásához, azaz a feljutáshoz

– nyilatkozta lapunknak „Kerék”, aki betekintést engedett egy kicsit a szakma kulisszái mögé is.

– Zeitler Fefével remek belső védőpárost alkottunk, majd amikor Rácz Sándor érkezésével áttértünk a nyitottabb védekezésre, akkor „hátsóközép” pozícióban védekeztem. Támadásban Hekivel (Hellinger Józseffel), Pásztor Öcsivel és Matuska Jancsival értettük meg jól egymást – dicsérte egykori játékostársait Kerekes Tamás, akivel kapcsolatban illik megjegyezni: ő szerezte a nyíregyházi kézilabda történetének első NB I.-es találatát (1990. 09. 22., NYVSC–Pécs 22–18), mégpedig az előbb említett Matuska János bejátszásából.

Medve Róbert fiatal tehetségként abban a szezonban kopogtatott be a felnőttcsapat ajtaján, de 10-15 perc erejéig minden mérkőzésen szerepet kapott. A később a Nyíregyháza színeiben 379 első osztályú mérkőzésen pályára lépő játékos is visszaemlékezett a történtekre.

Emlékszik a „kínaira”

– Akkor még nem volt konkrét pozícióm, játszottam a belső három poszt mindegyikén. Nagyon sokat tanultam a csapat egyik legjobbjától, a tapasztalt Jankovics Rudolftól. A feljutást érő, Nagykanizsa elleni győztes hazai meccsből tisztán emlékszem az utolsó találatra, amit hármas „kínaiból” szereztünk – nosztalgiázott Medve Róbert.

S ha már Jankovics Rudolfot megnevezték, következzen ő a visszaemlékezők sorában.

– Szolnokról kerültem 1990 januárjában Nyíregyházára, egy kimondottan jó szellemű csapathoz.

Nemcsak jó játékosok alkották a társaságot, hanem remek emberek is.

– A stabil anyagi háttér mellett ki kell emelnem Szergej Krasznijt, vagy ahogy Kun Lacival és a többiekkel hívtuk, Jóskát, aki komoly tűzerővel bírt. Nem túlzok, ha azt mondom, nyíregyházi pályafutásom alatt ez volt a legösszetartóbb, legjobb szellemű társaság – mondta Jankovics Rudi.

Hanufer Sándor sokáig a nyíregyházi utánpótlás-csapatok mellett dolgozott technikai vezetőként, a felnőttekhez 1990. januárjában került.

Hanufer Sándor ezüstérme

- Évekig Bartha Dénes edző ifjúsági együttesének ügyes-bajos dolgait intéztem, majd Marton Kornél felajánlotta a felnőtt csapat technikai vezetői pozícióját, amit természetesen örömmel elfogadtam – mesélte Hanufer Sándor, aki a mai napig féltve őrzi a második helyért kapott ezüstérmet.

Az 1990-es feljutás után a nyíregyházi kézilabda-csapat egy huzamban tizenegy bajnoki szezont töltött el az élvonalban, Hanufer Sándor végig az NBI.-es csapat sikereiért dolgozott, hol technikai vezetőként, hol klubigazgatóként, hol pedig vezetőedzőként.

TG

Szakmai stáb és a csapatnévsor

Játékosok: Bacsi Mihály, Berényi Imre, Boczák József, Hellinger József, Jankovics Rudolf, Kapu József, Kerekes Tamás, Kincses László, Szergej Krasznij, Kun László, Matuska János, Medve Róbert, Pásztor István, Szabó Gábor, Zeitler Ferenc. Szakmai stáb: Marton Kornél szakosztályvezető, Rácz Sándor vezetőedző, Szabó István másodedző, Hanufer Sándor technikai vezető, Mészáros Miklós gyúró, dr. Kozma Péter csapatorvos.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában