Világbajnokság egy delegátus szemüvegén át

A magyar női válogatott négy győzelemmel (Csehország, Szlovákia, Kongó és Dél-Korea ellen), illetve két vereséggel (Németországgal és Dániával szemben) zárva nem jutott be az előzetesen célként meghatározott negyeddöntőbe, és végül a 10. helyen végzett a Spanyolországban megrendezett 25. világbajnokságon. Az első alkalommal 32 csapat részvételével megrendezett tornán az aranyérmet a negyedik vb-címét ünneplő Norvégia nyerte meg, miután elképesztő feltámadást produkálva 29–22-re kiütötte a franciákat a granollersi fináléban. Ezek a száraz tények. Miként az is, hogy dr. Tordai-Vágó Ilona személyében nyíregyházi résztvevője is volt a spanyolországi világbajnokságnak. 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabda Szövetség elnökét személyes tapasztalatairól, benyomásairól, helyszíni élményeiről kérdeztük. 

„Fejtágítás” reggeltől estig 

– A torna kezdete előtti két nap egy intenzív képzésen vettünk részt Valenciában. Mindenféle túlzás nélkül: reggel nyolctól este nyolcig tartott a „fejtágítás”. Ezután indultam tovább Torreviejába, a világbajnokság legdélebbi helyszínére. Ott minden nap egy értekezlettel indult, amin a játékvezető ellenőrök az előző napi mérkőzések tapasztalatait osztották meg velünk és a játékvezetőkkel. Az értekezlet alatt, 11 órakor kaptuk meg a nominálásunkat, azaz a küldésünket az aznapi mérkőzéseinkre. Ebéd után már indultunk is a sportcsarnokba, ahonnan az utolsó meccsünk után, este 10-11 óra körül értünk csak vissza a szállodába – beszélt lapunknak egy „átlagos” spanyolországi napjáról dr. Tordai-Vágó Ilona. Hozzátette, a 25 fős delegátusi csapatba az első pillanattól kezdve zökkenőmentes volt a beilleszkedés.

 – A Nemzetközi Kézilabda Szövetség részéről elvárás, hogy csapatban gondolkodjunk, így oldjuk meg a feladatainkat. Összekötött minket a közös szenvedélyünk, a kézilabda, így a kulturális különbözőségek ellenére mindenkivel sikerült azonnal megtalálnom a közös hangot – mondta a megyei kézilabda szövetség elnöke, aki 15 mérkőzésen, volt, hogy egy nap több meccsen is közreműködött dele­gátusként Spanyolországban. Ezek közül melyik volt a leg­emlékezetesebb, és miért? – tettük fel a kérdést, amire dr. Tordai-Vágó Ilona elsőre talán meglepőnek tűnő választ adott, hisz az 58–17-re végződő holland–üzbég találkozót említette.

 Tisztelet és elfogadás 

– Elsőre furcsának hatott az ekkora különbség, de a győztes, a nagy sport- és kézilabdamúlttal rendelkező holland csapat olyan tisztelettel és elfogadással fordult a vb-újonc, jóval gyengébb üzbég válogatotthoz, hogy az lenyűgöző és megható is volt – fogalmazott a nyíregyházi delegátus, akit a mérkőzés közbeni feladatairól is faggattunk. Dr. Tordai-Vágó Ilona elmondta, az alapvetően a nominálástól függ, pontosan milyen feladatokat kell ellátniuk egy-egy találkozón, ami funkcióját tekintve lehet observer, timekeeper, scorekeeper, event és official delegate feladatkör. A meccsek előtt ellenőrizni kell mind a helyszínt, mind pedig a játékosokat, hogy minden szabályszerű legyen. 

– Egy korábbi világbajnokságon előfordult, hogy nem vették észre a delegátusok a fekete hajú játékos hajában a csattot, ami később megvágta az ellenfél egyik védőjátékosának az arcát. Az erről készült fotó bejárta a világsajtót, ami nem tett jót a sportág nemzetközi megítélésének – beszélt az apróságnak tűnő dolgok annál nagyobb következményeiről dr. Tordai-Vágó Ilona.

 – Az események a másodperc töredéke alatt történnek mind a pályán, mind a cserehelyen, ezért mindenre gyorsan kell reagálnunk és szabályszerűen döntést hoznunk. A végjátékban minden másodperc számíthat, minden rossz döntés hatványozottan jelenhet meg, ezért elengedhetetlen a folyamatos koncentráció. A mérkőzések után az adminisztráció elvégzése a másik alapvető feladatunk, amit a delegátusi csapat közösen csinál azért, hogy a mérkőzés végeredménye és a különböző adatok, a pontos statisztika a média és a nyilvánosság számára azonnal elérhetővé váljon – érzékeltette a megyei kézilabda szövetség elnöke a rájuk bízott különféle feladatok súlyát, következményét. Ezt támasztják alá a Dánia–Tunézia mérkőzés utáni példátlan események is: a 34–16-os végeredményt napokkal később 35–16-ra kellett módosítani, mert a találkozó alatt „elveszett” egy dán gól, emiatt a találkozó osztrák official delegate-jének véget is ért a spanyolországi világbajnokság, utazhatott haza. A nemzetközi szövetség egyiptomi elnöke, Hassan Moustafa a világbajnokság után kijelentette, nem változtatnak a 32 csapatos rendszeren, noha rengeteg nagy különbségű győzelem született a tornán. Indokolt ez a létszám? – kérdeztük dr. Tordai-Vágó Ilonától. 

Sportágak közötti harc

 – Ez volt a 25. női kézilabda-világbajnokság, ahol a Nemzetközi Kézilabda Szövetség létszámbővítésének köszönhetően először vehetett részt 32 csapat, 5 kontinentális szövetségből. A sportágak között óriási a harc, a konkurencia, így a kézilabda népszerűsítése létfontosságú a nemzetközi szövetség számára. A céljuk, hogy minél több kontinensen meg tudja vetni a lábát a sportág. Kína, vagy az amerikai kontinens kiemelten fontos terület a számukra, hiszen ne feledjük, 2028-as Los Angelesben rendezik majd az olimpiát – zárta a megyei kézilabda szövetség vezetője, dr. Tordai-Vágó Ilona.

Borítókép: Dr. Tordai- Vágó Ilona a világbajnokság kabalafigurájával | Fotó: Dr. Tordai-Vágó Ilona magánarchívuma