Fantasztikus Kisvárda!

„Küzdjetek az ezüstéremért!” 

A Várkerti Vitézek szurkolói csoport tagjai mindig lelkesen buzdítják kedvenceiket. Így tettek három éve is, amikor a bennmaradás volt a tét, és természetesen vasárnap sem cselekedtek máshogy, amikor már csak az volt a kérdés, hogy a biztosan érmes Kisvárda Master Good története legsikeresebb szezonját a második vagy a harmadik helyen fejezi-e be. 
Az biztos, hogy a fentebb idézett nóta jobban szólt, mint egy olyan dal, ami az életben maradásra buzdít... 

Korán előnybe kerültek 

A szabolcsiaknak nagyon jó esélyük volt arra, hogy beteljesítsék álmukat, hiszen a második helyről kezdték a fordulót, vagyis saját kezükben volt a sorsuk, ráadásul szinte borítékolható volt, hogy a döntetlen is elég a nagyobb tét nélkül játszó ZTE ellen. Az ugyancsak ezüstre hajtó Puskás Akadémiának a bennmaradásért küzdő Honvédot kellett volna megverni, és adott esetben arra is figyelni, hogy ledolgozza az ötgólos különbséget, ami a Kisvárda–Puskás összevetésben döntött volna holtverseny esetén. 

A Várda nem is tétlenkedett sokat, első pillanattól uralta a meccset, és a 13. percben szép támadás végén megszerezte a vezetést. Nagyjából ugyanekkor a Honvéd már a második találatának örülhetett Felcsúton, így szinte el is dőltek a nagy kérdések. 

A találkozó azonban még nem ért véget, s erre figyelnie kellett volna a pályán lévőknek is. Ugyan a 23. percben Driton Camaj még kísérletezett egy ígéreteset, a hazaiak idővel visszavettek a tempóból, így a labdát egyre nagyobb arányban birtokló ZTE előtt megnyílt a lehetőség. A vendégek éltek ezzel, tizenegyesből szerzett góllal egyenlítettek. A félidő hajrájában aztán újra rákapcsoltak a várdaiak. Bohdan Melnik centikkel vétette el a kaput, később a zalai tizenhatoson belül is volt egy kezezésgyanús szituáció, ami végül nem ért büntetőt, így a szünetig nem változott az eredmény. 

Nem elégedtek meg az iksszel 

A második játékrészben a Kisvárda tett többet az újabb gólért, de nem kockáztatott túlságosan sokat. A tizenhatoson belül olykor bizonytalanok voltak a hazaiak, a jó helyről járó szabadrúgások pedig pontatlanok. A hajrához közeledve leginkább amiatt kellett izgulni, nehogy valakinek súlyos sérüléssel kelljen majd ünnepelnie. 

Mivel lehetett fokozni az örömöt? Természetesen a slusszpoénként érkező góllal, ami után Pintér Csaba játékvezető már nem is várta meg a középkezdést, lefújta a mérkőzést. 

A Kisvárda Master Good első Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyesületként érmet szerzett az NB I.-ben, rögtön ezüstöt, és nyáron az Európa Konferencia Liga selejtezőjében játszhat klub. 

Labdarúgás: NB I., 33. forduló

Kisvárda Master Good–ZTE 2–1 (1–1)

Várkerti Stadion, 2400 néző, v.: Pintér (Szalai, Márkus). Kisvárda: Odincov – Peteleu (Hej, 87.), Prenga, Kravcsenko, Leoni – Melnik (Zlicsics, 88.), Karabeljov – Asani, Ötvös (Makowski, 76.), Bumba (Navrátil, 76.) – Camaj (Mesanovic, 65.). Vezetőedző: Erős Gábor. 

ZTE: Demjén – Huszti, Szerafimov, Mocsi, Gergényi – Lesjak, Szankovics – Meshack (Szalay, 78.), Tajti, Bedi – Spoljaric (Halilovic, 67.).

Megbízott edző: Molnár Balázs. Gól: Leoni (13.), Karabeljov (92.), ill. Tajti (37. – 11-esből).

Percek, események

13. perc: Ötvös jobbról, laposan passzolt a kapu elé berobbanó Bumbának, aki lába alatt elment a labda, a hosszún érkező Leoni azonban öt méterről a kapu jobb oldalába lőtt,1–0.

37. perc: a 16-oson belülre ívelt labda Kravcsenko karjára pattant, amiért Pintér játékvezető videózás után tizenegyest ítélt. A büntetőt Tajti középmagasan a kapu jobb oldalába lőtte,1–1.

92. perc: Asani tökéletes passzt kanyarított Karabeljov elé, aki négy méterről a kapuba pöckölte a labdát, 2–1.

Mesterszemmel

Révész Attila sportigazgató: – Parádésra sikeredett a forgatókönyvünk, az utolsó pillanatban nyertünk, és ezzel az egész éves teljesítményünket a legvégén koronáztuk meg. Nagyon boldog vagyok. Tíz-tizenegy év kemény munkája van ebben a sikerben. Nem tudom, mit hoz a jövő, most nagyon nehéz nekem. Nagyon büszke vagyok a játékosokra, a csapatra. (M4 Sport)

Molnár Balázs: – Annyi pozitívum volt az előző mérkőzésekhez képest, hogy a játékosok hozzáállása jobb volt, sokat dolgoztak ezen a mérkőzésen. Meg is érdemeltük volna a pontszerzést, ami bravúrnak számított volna. Sajnos a végén megint nem volt mellettünk a szerencse, de valószínűleg azért, 
mert szerintem nem tettünk érte eleget. (M4 Sport)