A horrorisztikus landolás után dőlt a vér a bajnok orrából

Amennyiben az atléták országos bajnoksága zárásakor kiadták volna a ” Legpechesebb Nyertes” díjat, az bízvást Bakosi Péter, a Nyíregyházi Sportcentrum válogatott magasugrója kapta volna meg.

Pedig minden szépen indult szombaton a Lantos Mihály Sportközpontban. Péter jó formában volt – nemrég 2,22-öt ugrott- , a bemelegítés sikerült, a 206 és 208 biztosan ment. Aztán az égiek másként döntöttek és egyre jobban esni kezdett. A 212-nek már szakadó esőben ment neki Peti és a még szintén állva maradt Horvát és sikerrel teljesítették. Jött a 216, Horváth kezdett és  háromszor leverte. Petinek szintén nem sikerült az első kettő, majd jött a harmadik, sajnos emlékezetes utolsó ugrás.

Az is baj, hogy a léc a földre került, ám attól nagyobb, hogy Péter olyan pechesen landolt a szivacson, hogy a térde az orrának vágódott és csontot tört. Péter letérdelt, arcát a tenyereibe fektette arcát, az orrából pedig dőlt a vér, amit a szakadó eső hígított. Eltartott egy ideig, mire egyértelművé vált, hogy ez komoly sérülés. Jött a mentő, ami a sérült magasugrót a Honvéd kórházba szállította. Ott megállapítottak a tényt, ám a beavatkozás már másnap itthon történt meg. Akkor tették helyre az orrcsontot, szerencsére műteni nem kellett, viszont egy hét pihenőt írtak elő. Mivel a történtek és az eső miatt nem volt esély az elsőséget eldöntő szétugrásnak, az érintettek megegyezése alapján holtversenyben mindketten bajnoki címet szereztek.

- Valóban minden rendben volt egy ideig – kezdte visszapillantását a történtekre Bakosi Péter. 

- Különösebb befektetés nélkül sikerültek az ugrások, aztán elkezdett esni, majd szakadni. A 216-ra már így mentünk ki, sajnos a harmadik ugrásnál ahogy a szivacsra érkeztem, befordultam a térdem pedig jött és belevágódott az orromban. Ilyen előfordul, ám most olyan nagy sebességgel érkezett a térdem, hogy csontot tört.

- Hallottam egy reccsenést, teljesen megszédültem és már éreztem, hogy gond van – folytatta Péter. - Elkezdett ömleni a vér az orromból a tenyerembe és a földre. Eltelt egy kis idő, míg leesett mindenkinek, hogy mi a szituáció. Akkor kezdett el igazán fájni amikor a mentőre vártam. Nem volt brutális a fájdalom, inkább most erősebb, amikor érzem, hogy már kezd gyógyulni. Szerencsére operálni nem kellett, a két csont elmozdult, de ezt sikeresen helyre rakták. Egy hétig nem pihenő van, utána edzhetek maszkban, amit már beszereztük. A teljes regeneráció 4-8 hét között van.

- Az egészben az a nagyon bosszantó, hogy 219-el, de már a 216-al, is biztos lehetett volna az Európa-bajnoki indulásom. Időben még benne vagyok a megfelelő ranglista helyezés teljesítésére, ám csak a teljes felépülés után tudok versenyzeni ezzel értékes időt veszítettem. Azt kell figyelnem, hogy a riválisok a vébéig mit tudnak alkotni, mert utána még nekem is lesz lehetőségem két-három versenyen megszerezni a pontokat.

- Bízom benne, hogy minden jól fog alakulni és két hét múlva már ugorhatok is és megszerzem a müncheni indulás jogát - így Péter.

...