A női jégkorong-válogatott csupaszív csapatorvosa

Javában tart a finn-lett rendezésű férfi jégkorong elitvilágbajnokság, ahol Magyarország is küzd a bennmaradásért. Előzőleg a hölgyek Kanadában próbáltak szerencsét szintén az A csoportos vébén, ám ezúttal nem tudták megismételni a tavalyi bravúrt, és kiestek. Dr. Módy Tóbiás közvetlen közelről élte át az óceánon túli kalandot, ami bár nem ért véget happy enddel, mégis örök emlék számára.          

– Nyíregyházán születtem, itt töltöttem a gyerek- és a diákkorom jelentős részét. A szüleim lokálpatrióták, továbbra is rendszeresen látogatom a szülővárosomat. Innen fakad a sport iránti szeretetem és fanatizmusom. Vízilabda-játékosként az Aqua SE csapataiban nevelkedtem, majd erősíthettem a felnőtt együttest is – fedte fel a szabolcs-szatmár-beregi kötődését Tóbiás.

– Már általános iskolás koromban nagyon érdekelt a biológia. Egy-egy sportsérülésből adódó orvos-beteg találkozás során komoly hatással volt rám az orvos gyógyító, segítségnyújtó szerepköre. Elhatároztam, hogy elindulok ezen a pályán, a sportot és a tanulást összekövetve választottam az orvoslást. Miután lediplomáztam, a sport iránti elkötelezettségemnek köszönhetően több csapat mellett dolgoztam esténként, hétvégente, többek között a debreceni jégkorong utánpótlásnál is tevékenykedtek. Így kerültem közelebbi kapcsolatba a sportággal. Valójában egy last minute ajánlat terelt egy másik vágányra, amikor megkeresett a Magyar Jégkorong Szövetség. Azt kérdezték, hogy el tudnám-e kísérni csapatorvosként a női jégkorong válogatottat Norvégiába egy felkészülési tornára? Egyszerre éreztem megtisztelő és komoly felkérésnek, és természetesen éltem a lehetőséggel. Kifejezetten jól sikerült az ismerkedés, a játékosokkal és a stábbal is hamar megtaláltuk a közös hangot. Az akkori csapatorvosuk a covid-járvány miatt kevesebbet tudott utazni velük, ez az én malmomra hajtotta vizet. Egymást követték a „válogatott meghívók”, egyre szorosabbra fűztük a szálakat a nemzeti csapattal. Az idei, kanadai vébé már a második világesemény volt, ahová a magyar női jégkorong-válogatott hivatalos orvosaként utazhattam.

Történelmi siker

A tavalyi, dániai világbajnokságon történelmi sikert értek el a lányok: negyeddöntőt játszottak az amerikai válogatottal, akik a sportág női szakágának megkérdőjelezhetetlen favoritjai.

– Ezt stábtagként is fantasztikus érzés volt átélni. Egyúttal egy új célt is megfogalmaztunk: ott a helyünk a legjobb nyolc csapat között, és még keményebben kell dolgozni azért, hogy ezt az előkelő pozíciót meg tudjuk tartani. Noha Kanadában nagyon jól mentek a lányok, és remek meccseket játszottunk mindenkivel, úgy jött ki a lépés, hogy nem tudtunk az elitben maradni. Jövőre valószínűleg Kínában harcolhatjuk ki az újabb feljutást.

Módy Tóbiás egyre mélyebben beleásta magát a sportág megismerésébe, így képben van a jégkorong hazai megítélését illetően.

– Színvonalas bajnokságokat szerveznek az utánpótlásnak és a férfi szakágnak. Biztatóak a női utánpótlás előkelő nemzetközi eredményei is. Szerethető a hoki, a jól szervezett utánpótlás-toborzás jelentheti az alapját a sikeres jövőnek.

Bármelyik világeseményen játszik a magyar válogatott, mindig kiemelik, hogy milyen szuper szurkolótábora.

– Ehhez nem fér kétség, és ez nem csak az én szubjektív véleményem. A nemzetközi jégkorong szövetség többször is a drukkereinkről posztolt az oldalán, miszerint a magyarok a legjobbak a lelátón. Hihetetlen hangulatot teremtettek a női vébén is. A kanadai válogatott után a magyar csapat is úgy érezhette, hogy szinte hazai pályán játszik. Remélem, hogy Finnországban a férfiaknak ez plusz erőt ad, és történelmi eredményt elérve kiharcolják a bennmaradást.

Egyetemi Európa-bajnokságon pólózik

Vajon miként tudja összeegyeztetni a civil munkáját a sporttal dr. Módy Tóbiás?

– Pár éve főállású sportorvosi célokat fogalmaztam meg magamnak. Ez nem egy kiszámítható és anyagilag legjobban megtérülő foglalkozás hazánkban, ám lehetőséget biztosít arra, hogy részt vegyek az ehhez hasonló rendezvényeken. Így tudtam tagja lenni például a tavalyi, hazai rendezésű vizes világbajnokság orvosi csapatának és több nemzetközi tornán is ott lehettem. Az élesben szerzett tudást a Debreceni Egyetem Sportorvosi Tanszék kutatójaként és oktatójaként a fiatal orvosjelölteknek is továbbadhatom.

– Az orvoslás és a hoki mellett sportolásra jut időm. Phd-hallgatóként még mindig erősíthetem a Debreceni Egyetem vízilabdacsapatát, amellyel az idén harmadjára sikerült megnyernünk az országos egyetemi bajnokságot, ezzel az indulhatunk a hazai rendezésű egyetemi Európa-bajnokságon. Mindemellett az első helyen a család áll. Az idén születik a második gyermekem. Igyekszem úgy szervezni a munkáimat, hogy a külföldi útjaimra őket is magammal vihessem. Kanadában is velem lehettek a szeretteim.

LTL