Kapu Tibor példája azt mutatja: Nyíregyházáról is el lehet jutni a világűrbe

Már csak néhány hét, és Kapu Tibor a floridai Kennedy Űrközpontból elindul a Nemzetközi Űrállomásra, hogy kutatásokat végezzen – ezzel a nyíregyházi kutatóűrhajós lesz a második magyar az űrben. Az első Farkas Bertalan volt, aki ugyancsak Szabolcs-Szatmár-Bereg szülötte. A fiatal mérnök a szabolcsi megyeszékhelyről indulva lett részese az űrprogramnak, portálunk pedig az utóbbi két évben folyamatosan nyomon követte e nem mindennapi út állomásait. Most felidézzük, hogyan választották ki, milyen kiképzéseken kellett részt vennie, mit szól mindehhez a családja, s természetesen az is kiderül, Kapu Tibor nyíregyházi kutatóűrhajós mit gondol arról, amit elért és arról, ami rá vár.  

Kapu Tibor a legjobb négy között

Majdnem napra pontosan két évvel ezelőtt, 2023. március 7-én írtunk először Kapu Tiborról: akkor jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy már csak négy magyar űrhajós-jelölt van versenyben azok közül, akik a kormányzati űrstratégia keretében meghirdetett programra jelentkeztek. A több ezer érdeklődőből 240 ember adta be a pályázatát, vállalva a teszteket és vizsgálatokat az Európai Űrügynökség hamburgi bázisán, a Semmelweis Egyetemen és a Magyar Energiatudományi Intézetben. A szigorú alkalmassági tesztek, próbák során a legjobb nyolc jelöltet a Magyar Honvédség kecskeméti repülőbázisán a legjobb vadászpilótáink vették szárnyaik alá. Onnan is kihullott négy jelölt, így négyen maradtak versenyben, s köztük volt a nyíregyházi Kapu Tibor. Akit pedig kiválasztanak, az Európai Űrügynökség és az amerikai Axiom Space Inc. együttműködésével 2025 elején részt vesz egy harmincnapos kutatási misszión a Nemzetközi Űrállomáson.

Magyari Gábor, a HUNOR Program űrhajósválogatásáért és -kiképzéséért felelős szakmai vezetője közölte: a beérkezett 240 érvényes jelentkezést az Európai Űrügynökség, a NASA, a Nemzetközi Űrállomás és a program magánipari partnerének, az Axiom Space-nek a követelményeivel összhangban szűkítették a bemutatott négy kiképzendő űrhajósra. A csaknem egyéves válogatási folyamatban tesztelték a versenyben lévők szellemi teljesítőképességét, a testük teherbírását, a személyiségük stabilitását, tudományos munkaszínvonalát és hogy képesek-e csapatban ugyanúgy együttműködni, mint ahogyan vezetni is, amikor kell – tájékoztatott a szakember. Kapu Tibor kijelentette: elszántan néznek szembe a következő két év kihívásaival.

Nyíregyháza nagyon fontos az életében

Rekordokat döntött május utolsó napján a megyeháza dísztermében az egy négyzetméterre jutó tehetségek száma, az Oktatási Hivatal Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ itt tartotta a Kiváló versenyző - Tehetség-díj és Kiváló felkészítő - Tehetséggondozó tanár-díj átadó ünnepségét. Az eseményen részt vett Kapu Tibor is: ő adta át a Kiváló versenyző - Tehetség-díjat általános iskolai kategóriában Borsi Attilának, a kisvárdai Vári Emil Általános Iskola tanulójának. Tibor előtte arról beszélt, mennyire fontos Nyíregyháza az életében, mesélt az Apáczai-iskolában és a Krúdy-gimnáziumban töltött évekről, hogy

A kosárlabdázás örök szenvedélye, ahogy a zene is fontos szerepet játszott az életében. Egy rövid interaktív játék végén pedig arra hívta fel a fiatalok figyelmét, csinálják azt, amit szeretnének és azt tegyék nagyon! – Ha megtaláljátok, ami érdekel benneteket, hisztek benne és gyakoroltok, eredményeket fogtok elérni – biztosította a diákokat. Elismerte, nincs egységes recept arra, hogyan lehet a célokat elérni, de ami elengedhetetlen, hogy megtalálják azt, amit szeretnek és csinálják, extra-motivációért pedig tekintsenek egy példaképre.  

– Ha találtok ilyen barátot, tartsátok meg őket – mondta, majd kiemelte a támogató hátteret, a környezetet, amelyben a tehetség kibontakozhat.

Ha Kapu Tibor kiválasztott űrhajósjelölt felnéz az égre, már nem azt érzi, hogy a végtelen elérhetetlen, olykor csak egy karnyújtásnyi távolságnak tűnik – fogalmazott abban a cikkben, ami 2023. június 20-án jelent meg. – Ami a jelentkezéskor megfordult a fejemben, az az volt, hogy ez nekem való, én erre alkalmas vagyok. Tudnám viselni az ezzel járó terheket és jól képviselni az országot.

– vallott arról az űrhajósjelölt, miért vágott bele az ismeretlenbe.

2023 augusztusában újabb állomásához ért a Hunor-program négy űrhajósjelöltjének a felkészítése: miután a jelöltek – Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András – áprilisban átestek a fizikai állapotfelmérésen, július közepén lezajlott a túlélőkiképzésük egyhetes, szárazföldi része. A kiképzési esemény megnyitójára a szentendrei Görgey Artúr laktanyában került sor. Eleki Zoltán ezredes, a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség csoportfőnök-helyettese arról beszélt, hogy az űrhajósjelöltek a képzés során olyan képességeket szerezhetnek, amelyek segítik veszélyhelyzetekben a túlélést, illetve az annak érdekében történő hatékony együttműködést a mentésben részt vevő egységekkel. A katonák számára is nagyon fontos a SERE kiképzés – azaz (Survival, Evasion, Resistance and Escape) túlélésből, az ellenség elkerüléséből, ellenállásból, valamint kiemelésből álló komplex kiképzési rendszer.

Álmodott arról, hogy szkafanderben ül az űrhajóban

– Minket is foglalkoztat, hogy vajon milyen szempont dönt majd egyikünk vagy másikunk mellett. Elképesztően komplex az értékelési rendszer, s bár tudjuk, hogy a végén csak egyikünk repülhet, mégsem a rivalizálásról szól az életünk – mondta 2023-ban a karácsonyi interjúnkban Kapu Tibor, s megjegyezte: ugyanolyan motivált és elszánt, mint a felkészítés elején. 

– Ráadásul azokra is szükség lesz, akik itthon maradnak, és a tartalékra is, mert a kutatóűrhajósunknak a küldetés alatt ők adják a földi támogató szolgálatot – mondta. Hozzátette: már álmodott arról, hogy szkafanderben ül az űrhajóban, de arról még nem, hogy az űrhajó repül is vele. – Abban bízom, hogy ez utóbbi a valóságban megtörténik majd, addig pedig, amikor felnézek az égre – bár ritkábban teszem, mint szeretném –, egyre inkább azt érzem, hogy csupán karnyújtásnyira van a világűr – mondta Kapu Tibor, aki arról is mesélt, hogy a családjukban milyenek a karácsonyok. 

Megszületett a döntés

És aztán eljött 2024. május 26-a: pontosan 44 évvel azután, hogy Farkas Bertalan elkezdte űrutazását, az irányító testület, a szakmai vezetők és a szakmai képviselők meghozták a döntést, amit Szijjártó Péter egy videóban jelentett be a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. – Lesz hamarosan egy magyar fiatalember, aki nem ezen a szokványos módon repül majd, mint mi, hanem egészen másként. Farkas Bertalan negyvennégy évvel ezelőtt repült fel első magyar űrhajósként az űrbe, most küszöbön áll a következő magyar űrhajós küldetés – mondta Szijjártó Péter és bejelentette: a nyíregyházi Kapu Tibor 32 éves gépészmérnök lehet a következő magyar kutató űrhajós.

A bejelentésről azon nyomban megkérdeztük a Krúdy Gyula Gimnázium igazgatóját – ide járt középiskolába Kapu Tibor. – Hallottuk a ma reggeli bejelentést, tudjuk, hogy Tibi lesz a következő, aki magyar kutató űrhajósként eljuthat a világűrbe és nagyon büszkék vagyunk rá – mondta érdeklődésünkre Chriszt Gyula. Kapu Tibor a Krúdy-gimnáziumba járt hatosztályos képzésre, majd a gépészmérnök pályát választotta, a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte el az alap- és mesterképzést. Tapasztalatot gyűjtött Belgiumban és az USA-ban is. Idehaza dolgozott a gyógyszeriparban, hibrid autók akkumulátorfejlesztésében, majd űrhajók sugárzásvédelmi műszereinek fejlesztésében vett részt. A középfokú oktatási intézmény igazgatója felidézte, hogy Tibi kapcsolata nem szakadt meg egykori alma materével, 2023 szeptemberében az iskolában tartott előadást a kiválasztás folyamatáról, illetve a kiképzésről. A közvetlen hangulatú beszámoló során Tibi egykori krúdys éveiről, osztálytársairól is mesélt, ami motiváció és inspiráció is volt a diákoknak. 

Természetesen megkerestük Tibor édesanyját is: azt mondta, végtelenül büszkék a fiukra. Megtudtuk, hogy már óvodás kora óta mindene volt a repülés. – Sok olyan játékot, legót kellett venni, amiből helikoptereket, repülőt, űrhajót készíthetett, kis gyermekként is nagyon kreatív volt. Rengeteg filmet nézett, ami k repüléssel, űrhajókkal foglalkoztak. A Star Wars filmeket is látta, a TOP GUN újság volt a kedvence – mesélte az édesanya. 

– A HUNOR magyar űrhajósprogram kiválasztott űrhajósa nem űrturista lesz, hanem kutatóűrhajós, aki a program részeként komoly tudományos kutatást hajt végre - ezt mondta Sztáray Péter a biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár azon tavaly május 28-án tartott budapesti ceremónián, ahol bemutatták a két kiválasztottat, Kapu Tibor kutatóűrhajóst és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajóst.

– Irigylem magukat! Ránézni kívülről az egészre. Az ember mindig az egészet akarja látni. Az emberiséget is lehet látni egyben, ha kívül vagyunk rajta. Ahhoz meg föl kell menni oda, ahova most maguk készülnek. Óriási kaland, büszkék vagyunk magukra – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor találkozott a két magyar űrhajóssal. 

A Krúdy-gimnázium űrhajósa

A bejelentés után pár héttel Kapu Tibor egykori középiskolájába látogatott. Előadást tartott a diákoknak, akik üdvrivalgással fogadták az űrutazásra készülő fiatal mérnököt.

– ezekkel a szavakkal reagált a szűnni nem akaró vastapsra, az állva őt köszöntő és éljenző diákokat látva Kapu Tibor. – Én a Krúdy Gyula-gimnázium űrhajósa vagyok – jelentette ki, amire újabb tapsvihar volt a válasz. Az autogramot szerzett diákok pedig szuperlatívuszokban beszéltek a 32 éves gépészmérnökről, a nyíregyházi fiúról, aki a fiatalok szemében már „nemzeti hős”, „példakép”, de az is biztos, sokakat inspirál majd, terel sikertörténete a mérnöki pálya felé.

A küldetés nem ér véget a landolással

– A kutatási-tudományos projektek végrehajtása mellett a fiatalok inspirációja kiemelt feladata a magyar űrhajósprogramnak, de az országnak is nagy nemzeti büszkeséget jelent - jelentette ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztos tavaly június 25-én Nyíregyházán, az MCC rendezvényén. Ferencz Orsolya hangsúlyozta, Farkas Bertalan űrrepülése generációkra volt hatással, sok fiatal érdeklődését keltette fel a természettudományok iránt. A 21. században óriási jelentősége van ezeknek a tudományoknak - folytatta -, és jelenleg hiány van ezekben a szakmákban a jelentkezőkből, az űrhajózás pedig ezt az érdeklődést keltheti fel a fiatalokban. A miniszter biztos felhívta a közönség figyelmét arra, az űrhajósok küldetése nem ér véget a sikeres landolással, egyfajta „nagyköveteivé" válnak ennek a területnek, feladatuk lesz az ismeretterjesztés eszköze segítségével minél több emberrel megosztani élményeiket és tapasztalataikat. 

Elgondolkodott az Európai Űrügynökség felhívásán

Az MCC kerekasztal beszélgetésén Kapu Tibor elmondta: egy ejtőernyős csoportban hallott a lehetőségről, és egy kicsit vacillált ugyan, de már jó néhány héttel a 2022 januári határidő előtt elindította a folyamatot. – Keresztapám is tudott róla, ő a rádióból értesült, és mondta is a többieknek, hogy Tibikének erre jelentkeznie kellene, nekem viszont nem szólt – nevetett Kapu Tibor, aki így végül egyedül hozta meg a nagy döntést.

– Én is a jelentkezési határidő előtt néhány héttel hallottam, éppen autóban ültem és hallgattam a rádiót. Korábban már az Európai Űrügynökség felhívásán is elgondolkodtam, de akkor nem mertem jelentkezni, mert nem hittem, hogy kiválasztanának. Persze, ezt később rettenetesen bántam, ezért amikor szembejött velem az újabb lehetőség, nem volt kérdés, hogy élek-e vele vagy sem. A feleségemnek mondtam el először, hogy szeretnék részt venni ebben, aki nyilván először nagyon meglepődött, majd utánaolvasott a HUNOR Magyar Űrhajós Programnak és rábólintott, azóta is támogat benne. Ezt az egészet nem lehetne családi támogatás nélkül végigcsinálni – fogalmazott Cserényi Gyula. 

Houston, jövünk! 

„Vasalót kihúztam, mosógépet kikapcsoltam, kulcs, pénztárca, telefon, útlevél, Túró Rudi, Rubik-kocka. Vigyázz Houston, jövünk!” – írta közösségi oldalán tavaly július 31-én Kapu Tibor. A nyíregyházi kutatóűrhajós ekkor szállt fel a Budapesten a repülőgépre Cserényi Gyula tartalék kutatóűrhajóssal. Ahogy arról írtunk, a houstoni szakasz új programokkal lesz tele, hiszen meg kell tanulniuk az egész űrállomás működését. A kiképzés során egy az egyben méretarányos földi modell makettben gyakorolnak, amely pontosan megegyezik az űrállomás belsejével. Emellett számos olyan feladatot kapnak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a küldetésükhöz, komoly kutatásokat végeznek, amelyek az egész magyar tudományos életet felgyorsíthatják és katalizálhatják.

Mindent újra kellett tanulniuk

Az űrhajósjelöltek kiképzése augusztusban kezdődött Houstonban, a NASA Johnson Űrközpontjában. Az űrhajósjelöltek elmondták, hogy nagyon mozgalmasak a napjaik Houstonban, kiképzésük professzionális, időbeosztásuk jól megtervezett. Űrhajóstársakkal és tapasztalt asztronauták segítségével készül az űrutazásra Kapu Tibor és Cserényi Gyula, a Hungarian to Orbit (Hunor) magyar űrhajósprogram két űrhajósjelöltje, akik Houstonból, az Axiom Space Ax-4 bázisról adtak videóinterjút a Kossuth rádiónak. Kapu Tibor azt mondta,

Példaként említette a takarítást. Még egy porszívózás is nagyon összetett feladat az űrben, amelyhez engedélyt kell kérniük a földi személyzettől is akár, pedig fontos felporszívózni a morzsákat, mert a súlytalanság állapotában a légáramba belekapaszkodva eltömíthetik a szűrőket vagy belerepülhetnek az űrhajósok szemébe. Az étkezésről szóló kérdésre válaszolva Kapu Tibor elmondta, hogy van egy 200 tételből álló menüsor, amit a NASA űrhajósai az űrállomás fedélzetén fogyaszthatnak. A személyzetnek az űrutazás előtt ki kell próbálnia az ételeket. 

A HUNOR-program közösségi oldalain rengeteg érdekességet osztott meg a kiképzésről az Ax-4 misszió magyar legénysége. Kapu Tibort többek között arról faggatták, mi hiányzik neki a legjobban itthonról. Elárulta: a családja, a barátai és a Túró Rudi. Novemberi cikkünkből kiderült:

A magyar tartalékos kutatóűrhajós egy videóban a reggeli rutinjáról beszélt. – A napok ugyanúgy kezdődnek: főzök egy jó erős kávét, iszok egy kis narancslevet, elkészítem a reggelimet, s mindeközben – a hétórás időeltolódással együtt – beszélgetek a családommal. Mint írta, megtanulta, hogy kell az ISS-be beszállni, abból kiszállni, és meglepő módon az a némi orosztudás, amivel rendelkezik, jól jött ebben az esetben – osztotta meg a követőkkel elején Kapu Tibor. Hozzátette: tanultak az űrbéli elsősegélynyújtásról, az újraélesztésről, ammóniamérgezésekről és a tűzesetekről is.

Farkas Bertalan tanácsokkal látta el

Az idén január végén a NASA és nemzetközi partnerei elfogadták az Axiom Space negyedik küldetését, melynek tagjaként Kapu Tibor elindulhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Kennedy Űrközpontból - közölte a HUNOR - Magyar Űrhajós Program. A sajtótájékoztatón részt vett az Ax-4 küldetés teljes legénysége: Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós mellett Peggy Whitson amerikai parancsnok, Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel küldetésspecialista, továbbá Shubanshu Shukla indiai pilóta is beszámolt kiképzésük aktualitásairól és a misszióban való részvételük céljairól. 

Elmondta, hogy Farkas Bertalan sok jótanáccsal látta el, valamint azt is elárulta, hogy a magyar zászló és néhány magyar ételkülönlegesség mellett vele utazik majd egy olyan tárgy is, amely az első magyar űrhajóst is elkísérte a világűrbe. A HUNOR-program kapcsán elmondta: 

Bencs Kálmán-díjat kapott

Nyíregyháza képviselő-testülete a februári közgyűlésen a kimagaslóan eredményes tevékenysége elismeréseként Bencs Kálmán-díjat adományozott Kapu Tibornak, a kitüntetést édesanyja, Maticsák Ildikó vette át. Nagy meglepetésre Kapu Tibor Houstonból jelentkezett be élőben: ott akkor magyar idő szerint hajnali 3 óra volt. – Köszönöm mindenkinek, akinek bármilyen szerepe van a díjamban. Hatalmas megtiszteltetés ez számomra, ez nekem felér egy „Város Tibije díjjal” – mondta Kapu Tibor Houstonból. – Nyíregyházán töltöttem a gyermekéveimet, a fiatalságomat. Rengeteg inspirációt kaptam a tanáraimtól, a mai napig elkísérnek a barátságok. 

– Megígérem, hogy amint visszatérek az űrből, lehetőségeim szerint mindenhova elmegyek, ahova meghívnak. 

– A gyulaházi születésű Farkas Bertalan űrutazása után elmondható, hogy a szabolcsi levegőben van valami – fogalmazott. 

– Végtelen szeretet, mérhetetlen büszkeség, maximális támogatás, és ahogy közeledik a felbocsátás pillanata, természetesen anyai féltés is van bennem – foglalta össze érzéseit Kapu Tiborné, aki részt vett a Rotary Club Nyírség exkluzív rendezvényén február közepén, amelynek meglepetésvendége Farkas Bartalan, az első magyar űrhajós volt. Kapu Tiborné azért is büszke a fiára, mert itthon és az Egyesült Államokban is azt közvetíti, azt mondja minden korosztálynak, hogy aki kitűzi maga elé a célt, azt elérheti, ha mindent megtesz érte. 

 – mondta. Kérdésünkre annyit árulhatott el: a tervek szerint ott lehet majd, amikor a floridai Kennedy Űrközpontból az Ax-4 űrmisszió a fiával, Tibivel elindul a világűrbe. 

Onnan nyílik az egyik legjobb kilátás

Február végén kiderült, hogy a „Seat 4” lesz Kapu Tibor hívójele onnantól kezdve, hogy beülnek a Dragon kapszulába, mert az ülésük számával azonosítják magukat a kommunikáció során. – Egy biztos: a négyes ülésből nyílik az egyik legjobb kilátás! – osztotta meg közösségi oldalán Kapu Tibor. A nyíregyházi kutatóűrhajós a tervek szerint legkorábban az idén tavasszal, az Ax-4 misszió tagjaként, a floridai Kennedy Űrközpontból indulhat a Nemzetközi Űrállomásra. 

Titokzatos jelenséget vizsgál majd a világűrben

A magyar kutatóűrhajós hónapok óta Houstonban készül a felbocsátásra. A nyíregyházi Kapu Tibor elképesztő szorgalommal és lelkesedéssel vesz részt a kiképzésben, hihetetlen élményekkel és tudással gazdagodik. A HUNOR magyar űrprogram hivatalos oldalán arról számolt be, hogy a Szaturnusz északi pólusát egy hatszög alakú felhőképződmény uralja, ami már felfedezése, az 1980-as évek óta foglalkoztatja a tudósokat. Kapu Tibor bolygómodell-kísérletekkel többek között a Szaturnusz különleges jelenségének okára is keresi majd a választ az International Space Station fedélzetén.

A felbocsátás napjához egyre közeledve, egyre többet lehet megtudni a kéthetes misszió kutatási programjáról. A nyíregyházi kutatóűrhajós, Kapu Tibor  számos magyar cég, egyetem kutatási projektét végzi el a misszió alatt. Kapu Tibor egyik, a világűrben végrehajtott kísérlete hozzájárul az űrruhafejlesztéshez.

Az eddig legtöbb tudományos vizsgálatot hajtja végre az Ax-4 misszió, Kapu Tibor 30 magyar kísérlet végez el a világűrben. A kutatások kiterjednek az ízületek, a véráramlás, az őssejtek, a daganatos sejtek és a sugárzás hatásainak vizsgálatára is – ennek célja az űrhajósok felkészítési folyamatának továbbfejlesztése, valamint a földi orvostudomány fejlődésének elősegítése.

Exkluzív: Kapu Tibor Houstonból jelentkezett be, üzent olvasóinknak és minden magyarnak (videóval)

 – így fogalmazott Kapu Tibor, aki megnyerte az Év embere díjat, s Houstonból élőben jelentkezett be a díjátadó eseményünkre. A magyar kutatóűrhajós legkorábban májusban az Ax-4 misszió tagjaként elindul a Nemzetközi Űrállomásra, a díjátadón üzent a magyar gyerekeknek is, kitartással, szorgalommal minden álmukat elérhetik.

A Nemzetközi Űrállomás a békés együttműködés helyszíne

Az Ax-4 misszió legénysége felkészült a kéthetes nemzetközi küldetésre. Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós izgatottan várja a felbocsátás pillanatát.

– Az űrhajózás nemzeteket összekovácsoló tevékenység. Hetek választanak el minket attól, hogy a Nemzetközi Űrállomásra elinduljunk egy nemzetközi küldetés és összefogás keretein belül. Ez a helyszín az emberiség eddigi legnagyobb beruházása és a legszebb példája a békés együttműködésnek. Ha ezt valamikor ki kell emelni, akkor az 2025 – fogalmazott a nyíregyházi kutatóűrhajós. És beszélt arról is: 

Szerethetően csibész diák volt, most a világűrbe készül

– sorolta Páll Csilla, akinek az egyik legnagyobb öröme, hogy ma is összetartó közösséggé, csapattá kovácsolódott az első hatévfolyamos osztálya. 

A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium magyar-történelem szakos pedagógusa, aki hat éven át volt Kapu Tibor osztályfőnöke. Ha az előkészítő egy évét is hozzáadjuk, akkor hét évet töltött azzal a kis csapattal, melynek egyik tagja legkorábban májusban magyar  kutatóűrhajósként elindul a világűrbe.