Kisvárda hírei

2013.01.06. 12:21

Vízkereszt ünnepe

Kisvárda – Vízkereszt ünnepét méltatták január 6–án a kisvárdai görög katolikus hívek a templomukban, ahol az ünnepi szentliturgiát Grunda János parókus atya celebrálta. A liturgia miroválással (olajkenet) és paszkura (megszentelt kenyérdarabkák) osztással zárult.

Kisvárda – Vízkereszt ünnepét méltatták január 6–án a kisvárdai görög katolikus hívek a templomukban, ahol az ünnepi szentliturgiát Grunda János parókus atya celebrálta. A liturgia miroválással (olajkenet) és paszkura (megszentelt kenyérdarabkák) osztással zárult.

A víz megszentelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés. A vízkereszt az újesztendő egyik legfontosabb ünnepe, mely egyben a karácsonyi– és újévi ünnepkör végét jelzi. Ez a nap a farsangi időszak nyitánya. A templomban megszentelt vízből, amelynek a nép különös hatást, tulajdonit, minden résztvevő vihetett haza. A szenteltvízzel összefüggő csodákat az egyház is megerősítette. A vizaszentelés utáni napokban alakult ki a házszentelés, amikor a pap megszenteli a hívek hajlékát.

Néphagyományok

E naphoz kapcsolódik a következő időjóslás: „Ha vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél.” Január hatodikán, vasárnap, ha rövid időre is, de megcsillant a víz, szépen sütött a nap. Vajon hosszú lesz–e az idei tél? – majd meglátjuk.

A nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek, vagy a hagyomány szerint háromkirályok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatását a gyermek Jézusnál; Jézus megkeresztelkedését a – Jordán folyóban, valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek. A házszenteléshez tartozó hagyomány volt, hogy a hívek házainak szemöldök gerendájára, megszentelt krétával felírták a három királyok nevét jelölő betűjeleket: (G+M+B – Gáspár–Menyhért–Boldizsár), és az évszámot. Hitték, hogy ez a felirat megvédi a házat a rontás ellen. A vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (Húsvét előtti 46. nap, az idén február 13) tart a farsang, a karneválok időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz küzdelmének e megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, s ez a torkos vagy zabáló csütörtök.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!