Eltűntek a faluvégi szemétdombok

Nyíregyháza - A rekultivált lerakók utógondozásáról az érintett önkormányzatoknak kell gondoskodni a saját költségükön.

– Tíz-húsz évvel ezelőtt úgy működött a hulladékkezelés, hogy minden falu végén volt egy szeméttelep, ahová lovaskocsival, traktorral kihordták a hulladékot. Ez tarthatatlan volt, mivel a hulladékhegyek talajvíz- és légszennyezést okoztak, nem feleltek meg a kor elvárásainak és esztétikailag sem nyújtottak vonzó látványt.

Éberhardt Gábor: Már csak az új lerakók fogadják a lakossági hulladékot a megyében

– Amikor 2006-ban társulási megállapodást kötöttek az önkormányzatok, fő célként tűzték ki a régi, nem használt hulladéklerakók rekultivációját – mesélte Éberhardt Gábor, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője, akinek tájékoztatásából kiderült: az új rendszer kialakításával párhuzamosan zajlott, mára pedig nagy részben meg is történt az inaktív szeméttelepek felszámolása.

A 239 önkormányzatot tömörítő Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulásnak két év alatt, egy közel 7 milliárd forint összköltségvetésű, 100 százalékos (állami és uniós) támogatási intenzitással megvalósult projekt keretében 108 használaton kívüli lerakót sikerült felszámolnia, ebből 105 megyénkben található. A tulajdonos, illetve kötelezett önkormányzatoknak egyetlen fillérjébe sem került a megvalósítás. Az ügyvezetőtől megtudtuk: bár ebből a rekultivációs programból mintegy 30 hulladéklerakó kimaradt, ezek tervei, megvalósíthatósági tanulmányai már elkészültek, a 2014–2020-as periódusban talán ezek rekultivációjára is pályázhatnak.

Évtizedekig helytállnak

– Egy másik, kohéziós projekt keretében 3 új lerakót hoztunk létre (Kisvárdán, Nagyecseden és Nyíregyházán), amelyek valamennyi hazai és uniós elvárásnak és előírásnak megfelelnek. Jelenleg már csak ezek fogadják a lakossági szilárdhulladékot a megyénkben. A befogadó kapacitásuk – a keletkező hulladék mennyiségét és az újrahasznosítást figyelembe véve – legalább 20 évig garantált, így újabb lerakókra egy ideig nincs szükség – tájékoztatott Éberhardt Gábor.

Három módszer mentén

A hulladéklerakók rekultivációját három műszaki megoldással hajtották végre: 1. felszámolás (rostálás után a megmaradt hulladékra termőföld került, majd befüvesítették); 2. átmeneti záróréteg kialakítása (elősegíti a bomlási folyamatot, 10 év múlva végleges „zárótakarót” kap); 3. végleges lezárás (agyag szigetelő, vízzáró réteget kap).

A projekt befejeztével a munka nem ért véget: a rekultivált területek utógondozásáról, fenntartásáról a jövőben az érintett önkormányzatoknak kell gondoskodniuk a saját költségükön. A monitoring kutaknál a talajvizet rendszeresen ellenőrizni kell, hogy lássák: az ártalmatlanított lerakók nem jelentenek-e veszélyt, nem szennyezik-e a talajvizet. A társulás megalakulása óta 15–18 milliárd forintot fordítottak pályázatok révén a felelős hulladékgazdálkodás elősegítésére.

KM-PI