"Az ész a fontos, s nem a láb"

Nyírkarász - Kerekesszékkel közlekedő polgármestert választottak meg Nyírkarász polgárai.Merész döntést hoztak Nyírkarász lakói az október 12-i önkormányzati választáson: Szalmási Józsefet választották meg polgármesterüknek. S hogy miért kellett ehhez nagy bátorság? Azért, mert a település új vezetője kerekesszékkel közlekedik, s egy polgármesternek pedig bizony sokat kell mennie, sokat kell utaznia. Természetesen az éremnek két oldala van: a szavazópolgárok voksaihoz az is kellett, hogy mozgássérült jelöltként nyíltan vállalja a megmérettetést a polgármesteri székért Szalmási József. Vállalta, s ma már Nyírkarász egyedüli településként az országban elmondhatja magáról, hogy kerekesszékes polgármestere van.

Több évtizede éli már a mozgássérültek - szavakkal szinte kifejezhetetlen - nehéz életét, így minden gátlás nélkül, fesztelenül mesél a betegsége kialakulásáról.

- Bénulásos tünetek jelentkeztek rajtam 1986-ban. Az orvosok számára nem volt egyértelmű, hogy azért, mert súlyemelő voltam, vagy pedig mert motoros balesetet szenvedtem. Elmúltam 20 esztendős, amikor megműtöttek, s az eredménye az lett, hogy deréktól lefelé megbénultam. Talán mondanom sem kell, mikor rádöbbentem a szomorú helyzetre, nagy letargiába estem. Két választási lehetőségem volt: vagy kiszállok, véget vetek annak az áldatlan állapotnak, vagy felveszem a kesztyűt, s a lehetőségekhez mérten igyekszem tartalmas életet élni. Végül ezt az utóbbit választottam, de nem volt könnyű - elevenítette fel a fájdalmas emlékeket a község újonnan megválasztott polgármestere. - A négy hónapig tartó rehabilitáció során sokat voltam együtt a sorstársaimmal. A legtöbben magukba fordultak, a négy fal között éltek. Igaz, ebből a helyzetből nehéz volt akkoriban kitörni, a társadalom elfordult a másként élőktől, munkára alkalmatlannak tartották őket.

Szalmási József tehát nem adta fel. Dolgozott a helyi termelőszövetkezetben a kertészet középvezetőjeként, majd bekerült az irodára könyvelőnek. Egyéni vállalkozóként 1994 óta végez könyvelői munkát, közben belekóstolt a zoknikötésbe és az egynyári virágok termesztésébe is. A súlyemelésnek köszönhetően mind a mai napig jó erőben van, nem szorul mások segítségére. Az autójához baráti segítséggel készített pótszék révén egyedül képes betenni összehajtott kerekesszékét a járműbe, a pótszékből tovább emeli magát az ülésre, így tulajdonképpen bárhová képes eljutni a gépkocsival. Mivel egyáltalán nem érzi hátrányát a kerekesszékes közlekedésnek, 2010-ben úgy döntött, hogy részt vesz a község közösségi életében is.

- A könyvelői munka miatt a község lakossága nagy része megfordult nálam. Az emberek vetették fel, hogy el kellene indulnom polgármester-jelöltként a választáson. Úgy éreztem, nem vagyok ahhoz elég érett, nem látok bele az önkormányzati munkába, de miért ne indulhatnék el képviselő-jelöltként. Egy kis dac is dolgozott bennem, hogy megtudjam, mennyire értékel a falu lakossága, mit jelentek az emberek számára. Sokan szavaztak rám, a testületben a pénzügyi bizottság elnöke lettem. Az akkori polgármesterrel nem voltam egy hullámhosszon, végül a helybeliek meggyőztek, változás kell, ezért 2014-ben elindultam polgármester-jelöltként, s a lakosság megválasztott. Mint már említettem, a mozgássérült állapotom nem akadályoz meg semmiben sem. Ugyanakkor úgy gondolom, az önkormányzati munka nem bicikli, nem lábbal kell hajtani, fejben dőlnek el a dolgok, vagyis az ész a fontos, s nem a láb. Nagyon fontos a vállalkozói szemlélet, s a helybeliek összefogásával tudunk lendületet adni a község fejlődésének, tudunk változást hozni Nyírkarász életébe.

További részletek a Kelet-Magyarország 2014. november 12-i számában