Nem predátornak, hanem prédának érzi magát

A vizsla a mindenes vadásztárs címmel tartott az elmúlt szombaton előadást az érdeklődők számára Tauber István a Vadászkamara vármegyei szervezetének sóstóhegyi székházában. 
Mint az előadó kiemelte, a kontinentális vizsla jól teljesít vízben, erdőben és mezőn, bár igazából egyiknek sem a specialistája. A szakember külön-külön is foglalkozott mind a három színhellyel. 

Tréning hideg és meleg vaddal 

– A mezőn a vad keresésekor különösen fontos az orrhasználat. Bár a szaglás veleszületett adottság, azonban számos körülmény befolyásolhatja. Több fázisa is van annak a folyamatnak, amikor a kutya a mezőn keresi a vadat. A mozdulatával jelzi, hogy megérezte a vadat, utána már szűkíti a keresést, majd ráhúz a vadra. A madár felröppen, a vadász pedig terítékre hozza. Az utánhúzásnak azt nevezzük, amikor például egy öregebb fácán már nem tud felrepülni, hanem fut az árok alján – magyarázta Tauber István. 
– A tréningek a legtöbb esetben hideg vaddal történnek, s aztán amikor a kutya a vadászaton meleg vaddal találkozik, nem tudja, hogy mit is csináljon. Éppen ezért nagyon fontos, hogy meleg vaddal is legyenek tréningek. 
 

Folyamatosan és fokozatosan 

– Ne felejtsük el, hogy más a tréning, más a vadászat. Nem biztos, hogy a vadászaton mindaz működni fog, amit a tréningen megtanult, begyakorolt négylábú társunk. A vadászaton a kutya besokkolhat, stressz érheti, esetleg Zetorra kell felülnie, zavaró lehet továbbá a sok idegen ember és a többi kutya is. Az első alkalommal ne akarjunk rekordot elérni vadászként, törődjünk többet a kutyánkkal – javasolta a szakember, majd rátért a vizsla vízi munkájára is. 
– Mint említettem, a vizslának nem specialitása a víz, kivéve a drótszőrű német vizslát. A magyar vizsla is képes jó vízi munkára, azonban ne felejtsük el, hogy a kutya nem vidra, éppen ezért képezni, tanítani kell a vízi munkára. Folyamatosan és fokozatosan kell hozzászoktatni, „szocializálni” a vízhez, illetve terhelni. A vízben a kutya kikapcsolja az orrát, mert nincs rá szüksége, ezért a gazdának komoly feladatot jelent az orrhasználat aktivizálása. Különböző trükkökkel el kell érni, hogy dolgozzon az orrával a vízben is. Ha nincs jól hozzászoktatva a vízhez, nem mer bemenni, s olyankor nem predátornak, hanem prédának érzi magát. 
 

A kuvasz legyen kuvasz! 

Az utolsó részben az erdőben végzett munkáról volt szó az előadáson. 
A sűrű erdőben a vizsla a sebzett nagyvad utánkeresésében jelent nagy segítséget a vadász számára, csakhogy meg kell tanítani a nyomkövetésre. A tanuláskor a motivációt a jutalomfalatkák jelenthetik, a távolságot pedig fokozatosan érdemes növelni. 
Mint elhangzott, a munkát a mezőn célszerű elkezdeni, azután következhet majd a gyakorlás az erdőben. A szakember kitért még a dermetre csaholásra és a dermetre vezetésre is, amit videón is szemléltetett a résztvevőknek. 
– A tenyésztés során az eredeti funkciókat, tulajdonságokat kellene tovább örökíteni, nem lenne szabad átalakítani a kutyákat. Számomra az a kuvasz nem kuvasz, ha egy idegen belenézhet a szájába, hogy megtekintse a fogsorát – zárta előadását Tauber István. 
MML