A Malév átalakítását szorgalmazza a légügyi biztos

Úgy fogalmazott: kényszerpályán van a Malév és a kormány is, hiszen az orosz hitelezővel, a Vnyesekonombankkal kell megállapodni, a konkrét forgatókönyvet csak ez után lehet felvázolni.

Az egyeztetések már megkezdődtek az orosz féllel, kormányzati szinten pedig várhatóan az orosz-magyar kormányközi bizottság ülésén kerül elő a téma. Márton Attila kijelentette azt is: Magyarország szempontjából meghatározó a nemzeti légitársaság helyzete és sorsa.

Minden létező pénzügyi tranzakciót hitelből finanszírozott az Air Bridge Zrt., ezeket a hiteleket pedig a Malévnak kell majd visszafizetnie - mondta el a légitársaság helyzetével kapcsolatban Márton Attila légügyi biztos.

Beszélt arról is, hogy a Malév már a privatizáció előtt is komoly tőkehiánnyal küzdött, ám a szerződés megkötésével lehetővé vált, hogy az új tulajdonos hitelből finanszírozza a gazdasági tevékenységet, ahelyett hogy tőkésítette volna a társaságot.

90 millió eurós hitel

A légügyi biztos szerint több ügyet is komolyabban meg kell majd vizsgálni, ezek egy részét Papcsák Ferenc, elszámoltatásért felelős kormánybiztosnak adják majd át. Példaként említette annak felülvizsgálatát: hogyan történhetett meg, hogy bár 90 millió eurós hitelt kellett az új tulajdonosnak átvállalnia, ezzel szemben a magyar állam mindössze 32 millió euró garanciát kért.

Márton Attila érthetetlennek nevezte azt is, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő egy évet várt azzal, hogy lehívja a 32 millió eurós bankgaranciát. Amikor aztán tavaly áprilisban végül kísérletet tettek erre, Veres János, akkori pénzügyminiszter ezt leállítatta.

A bankgaranciát végül idén márciusban utalták át, a légügyi biztos szerint ekkor vált világossá, hogy Borisz Abramovics még 2007-ben, nem sokkal a privatizációs szerződés megkötése után az orosz Vnyesekonombankkal kötött egy 102 millió euróról szóló garanciamegállapodást.

Ez azt tartalmazza, hogy ha az AirBridge Zrt. nem tudja fizetni a tartozásait, akkor a teljes összeget ráterhelik a Malévra a kamatokkal együtt. Márton Attila hozzátette: a szerződést Abramovics egy személyben írta alá, és még a Malév igazgatósága sem tudott róla. A légügyi biztos szerint bár a magyar állam 95 százalékban tulajdonos, érdemi befolyást és irányítást mégsem tud gyakorolni a cég felett.

24,4 milliárdos veszteség

Márton Attila kijelentette: a Vnyesekonombank lett a Malév legnagyobb hitelezője, előzetes írásos engedélye nélkül nem lehet végrehajtani például tőkeemelésről, hitelfolyósításról, vagy bármilyen eszközértékesítésről szóló pénzügyi tranzakciót, amely a cég működését segíti elő.

A légügyi biztos beszélt arról is, hogy munkavállalói oldalról a Malév működésének egyik biztosítéka a kollektív szerződés, amelyről már folynak a tárgyalások, és remélhetően időben sikerül is megkötni. Kormányzati oldalról pedig komoly erőfeszítések vannak annak érdekében, hogy a Malév működőképessége megmaradjon, és a nyári menetrendi időszak végéig folyamatosan működtetni lehessen a céget - tette hozzá a légügyi biztos.

Márton Attila kifejtette: javasolják az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak, hogy vizsgálják ki egyebek mellett a flottacserével kapcsolatos kérdéseket, illetve a Fokker repülőgépekkel kapcsolatos ügyletet, ez utóbbi miatt ugyanis a légügyi biztos szerint komoly veszteségei voltak a Malévnak.

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a Malév vesztesége 24,4 milliárd forint, ebből 14 milliárd az úgynevezett üzemi veszteség. Ami a kintlévőségeket illeti, a miniszteri biztos pontos számot nem mondott, de azt igen, hogy van megállapodás a hitelezőkkel, és a Malév folyamatosan fizeti vissza a szóban forgó az összegeket.

- Független Hírügynökség -