Interjú Oliver von Dohnányi karmesterrel - Régen járt itt, szívesen jött

Miskolc - Ritkán játszott művek és ritkán látott művészek várják hétfőn a zenekedvelő közönséget.Világhírű karmester vezényli hétfőn este a Miskolci Szimfonikus Zenekart a Művészetek Házában. Oliver von Dohnányi nem először jár Miskolcon, és szerinte a miskolci zenekar nagy érdeme, hogy akar dolgozni.

Nem először vezényli a Miskolci Szimfonikus zenekart. Honnan ez a jó kapcsolat ön és a társulat között?

Oliver von Dohnányi: Az úgy volt, hogy a zenekar művészeti vezetője, Kovács László, aki egyébként jó barátom, hívott engem vezényelni. De a zenekar korábbi igazgatója, Sir László is ismert, még a karmesterversenyről. (Oliver von Dohnányi sikeresen szerepelt a Magyar Televízió karmesterversenyén, a szerk.) Egyébként már régen voltam itt. Legutóbb egy operával, azt hiszem három éve az operafesztiválon. Akkor a Pozsonyi Opera igazgatója voltam, és az Anyegint hoztuk Miskolcra.

Milyen a Miskolci Szimfonikus Zenekarral dolgozni?

Oliver von Dohnányi: Nagyon jó, a zenekar sokat fejlődött és fiatalodott. Sok tehetséges fiatal zenész játszik most a társulatban. Tehát a színvonal növekedett.

Ön sokfelé jár a világban, sok zenekarral dolgozik. A miskolci szimfonikusok hol helyezkednek el a világ zenekarai között?

Oliver von Dohnányi: Ezt nem tudom megmondani, hiszen nagyon sok zenekar van, közöttük nagy zenekarok is. De igazából nem is az számít, hanem az, hogy egy társulat akar-e dolgozni. És a miskolci zenekar akar.

A hétfői, miskolci koncerten Haydn, Schumann és Respighi egy-egy műve csendül fel. Melyik művet miért lesz érdemes meghallgatni?

Oliver von Dohnányi: Nagyon érdekes a Haydn szimfónia. Én egyébként soha nem vezényeltem ezt a Haydn-művet, de a koncerttermekben most sokszor játsszák. Nagyon örülök, hogy dirigálhatom a B-dúr szimfóniát. Respighi három zenekari művet is írt Rómával kapcsolatban. Az első két ilyen témájú darabot már többször vezényeltem. A Római ünnepek című művet először dirgálom, ezt ritkán játsszák, pedig színes és expresszív darab. Schumann a-moll csellóversenyének szólistája pedig Szergej Kaljanov, világhírű csellista, amiért mindenképpen érdemes eljönni a koncertre.

Volt nekünk egy híres, magyar zeneszerzőnk, Dohnányi Ernő. Rokonok vagy csak névrokonok?

Oliver von Dohnányi: Rokonság van közöttünk, de csak távoli. Ernő nagyapja és az én nagyapán nagyapja testvérek voltak. Aztán kettévált a családi szál.

A zenei tehetség ezek szerint megmaradt a családban.

Oliver von Dohnányi: Hát igen.

Magyarország más városaiban is vezényel?

Oliver von Dohnányi: Igen, sokat dolgoztam Szegeden, ott az operaházban az operaversenyen kétszer vezényeltem, és egyszer a gálaesten. Pécsen is dolgoztam, ott is többször dirigáltam, közöttük operát is. Legutóbb a Normát vezényeltem Budapesten, ahol Edita Grúberová játszotta a címszerepet. Remélem, hogy továbbra is megmaradnak ezek a jó kapcsolatok.

Amikor nem más ország más városában vezényel, akkor éppen hol dolgozik?

Oliver von Dohnányi: Szeretek a világ különböző zenekaraival dolgozni, legutóbb például az Új-Zélandi Opera zenekarával. Szlovákiában van egy kamarazenekarom, de vezényelek Szlovákiában az operaházban is. Egyébként Prágában élek, ott is sokat dirigálok. Nagyon szeretem ezt csinálni.

Önöknél is kevesebb pénz jut a kultúrára? Úgy, mint nálunk?

Oliver von Dohnányi: Persze. Sokkal kevesebb. Az a tragédia, hogy most mindenhol. Nem tudom mi lesz. A kultúrára szánt pénz soha nem volt elég, most pedig szinte egyáltalán nem jut semmire. Ez nagyon nagy baj.

- ÉM -