Magyarország

2011.10.08. 21:04

Uniós támogatással oltalmazzák a pusztai tölgyeseket Nagykőrös térségében

Nagykőrös, 2011. október 8., szombat (MTI) - Csaknem egy évszázadra garantálja Magyarország legveszélyeztetettebb élőhelyének fennmaradását az az európai uniós támogatással megvalósult program, mely szombaton ért véget Nagykőrös határában - tájékoztatta az MTI munkatársát a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának programvezetője a helyszínen.

Nagykőrös, 2011. október 8., szombat (MTI) - Csaknem egy évszázadra garantálja Magyarország legveszélyeztetettebb élőhelyének fennmaradását az az európai uniós támogatással megvalósult program, mely szombaton ért véget Nagykőrös határában - tájékoztatta az MTI munkatársát a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának programvezetője a helyszínen.

    Verő György elmondta: a 2006-ban kezdődött és egy Kecskeméten megrendezett, többnapos záró konferenciával, illetve a helyszín szombati bemutatásával most zárult programot 1,8 millió euróból valósította meg a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a WWF Magyarország, valamint Nagykőrös önkormányzata.

    A projekt teljes költségvetésének 75 százalékát az Európai Unió Life programja biztosította, a többit a főpályázó és két partnere önerőből, illetve a szakminisztérium támogatásával teremtette elő.

    A kezdeményezés célja a Nagykőrös határában elterülő pusztai tölgyesek hosszú távú, 90 évre szóló megőrzése volt, miután egy korábban elvégzett felmérés szerint jelenleg ezt az élőhelytípust fenyegeti leginkább a kipusztulás, illetve a végleges átalakulás veszélye. Ennek okai a terület széttöredezettségére, a nem őshonos, "inváziós" növények szaporodására, a vidék fokozatos száradására, a nagyvadállomány károkozására, valamint az alkalmazott erdőgazdálkodási rendszer hibáira vezethetők vissza - részletezte a programvezető.

    Ennek megfelelően a nemzetközi szinten is jelentős élőhely védelmében a három szervezet összesen több mint 400 hektárnyi terület felügyeletét vállalta, melyből mintegy 175 hektárnyi magánerdőben társhasznosítói jogot is szerzett - hangsúlyozta Verő György, aki jelezte: az általuk felügyelt pusztai tölgyesek kezelésében így elsődleges szemponttá léptek elő a természetvédelmi érdekek.

    Az emiatt bevételektől eleső erdőgazdálkodók hektáronként 700 ezer forintos egyszeri kárpótlást kaptak a projekt keretében - tette hozzá.

    Szólt arról is, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséért az érintett vidéken a tájidegen, inváziós növények zömét kiirtották és az így szabaddá vált kisebb parcellákban együttesen 65 hektárnyi, őshonos fafajták alkotta erdőt telepítettek. Emellett a projekt keretében elvégezték a Pálfája Oktatóközpont felújítását, és egy tanösvényt is kialakítottak a létesítmény közelében.

    Minderről szombaton a záró konferencia magyar és külföldi résztvevői - természetvédők, illetve növény- és állattani szakemberek - hangulatos gyalogtúra során is megbizonyosodhattak. A kirándulás ugyanis érintette a projekt keretében elvégzett munkálatok legfontosabb helyszíneit, köztük a néphit alapján több mint félezer esztendős, Pálfája nevet viselő tölgyfamatuzsálemet is, mely a környék legendákkal övezett hét "jelfájának" egyike.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!