Magyarország

2012.02.02. 18:40

VG konferencia - Dávid Ferenc: egy piacgazdaságban elfogadhatatlan a központi bérszabályozás

Budapest, 2012. február 2., csütörtök (MTI) - Egy piacgazdaságban elfogadhatatlan, hogy 2012-től elvárt béremelés formájában visszajött a központi bérszabályozás, noha az 1993-ban egyszer már megszűnt - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaság napilap által rendezett csütörtöki budapesti konferencián.

Budapest, 2012. február 2., csütörtök (MTI) - Egy piacgazdaságban elfogadhatatlan, hogy 2012-től elvárt béremelés formájában visszajött a központi bérszabályozás, noha az 1993-ban egyszer már megszűnt - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaság napilap által rendezett csütörtöki budapesti konferencián.A VOSZ főtitkára szerint a bértárgyalások legitim fóruma szerte Európában a szakszervezetek, a munkaadók és a - munkaadóként és mediátorként megjelenő - kormány részvételével működő grémium, amilyen az Országos Érdekegyeztető Tanács volt. Ebben a kormány szerint túl sok volt a 16 résztvevő, de furcsa módon az új felállásban 32 szereplő kapott helyet - magyarázta Dávid Ferenc. Ráadásul a 32 tagú Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban szinte lehetetlen értelmes párbeszédet folytatni és megegyezést kialakítani a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az országos bérajánlásról, már csak azért is, mert ennek a grémiumnak nem részese a magyar kormány - tette hozzá.

Rémisztőnek minősítette a VOSZ főtitkára azt, hogy az állam a központi bérszabályozást újjáélesztve a kötelező 19 százalékos minimálbér- és a 15 százalékos szakmunkás bérminimum-emeléssel beavatkozik az üzleti szféra vállalati autonómiájába, noha nem munkaadó és nem tulajdonos. Korábban, 2000-2004 között is jelentősen emelkedtek a minimálbérek, de akkor átlagosan 4-4,5 százalékkal nőtt a gazdaság, míg most legjobb esetben is stagnálás várható - egészítette ki érveit Dávid Ferenc.

A legnagyobb munkaadói szervezetek, a VOSZ és az MGYOSZ azért nem tiltakozott az elvárt 5 százalékos béremelés, illetve a 93 ezres minimálbér, valamint a 108 ezer forintos szakmunkás bérminimum ellen, mert látta, hogy nincs esély a kompromisszumra, ezért a kármentésre koncentrált - magyarázta Dávid Ferenc. Ennek eredménye lett, hogy a kormány első, 70 milliárd forintos bérkompenzációs ajánlata - amit az 5 százalék feletti béremelés esetén vehetnek igénybe a cégek - 100 milliárd forintra nőtt. További 21 milliárdos forintos keretet állított fel a kormány azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az öt százalékos béremelés is nehézségbe ütközik.

"Azt tanácsolom a vállalkozásoknak, hogy pályázzanak a bérkompenzációra, s arra figyelmeztetem a kormányt, hogy  a bérkompenzációra 2013-ban is szükség lesz, mert az elvárt béremelést jövőre sem tudják elviselni a kkv szektorhoz tartozó vállalkozások" - fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Lakatos Péter, a 100 milliárd forintos árbevételű Videoton vezérigazgatója arról beszélt, hogy exportorientált vállalata számára a korábbinál gyengébb forintárfolyam elviselhetővé teszi az elvárt béremeléseket. De ezt bizonyára másképp látják azok a cégek, amelyek belföldre termelnek, mivel "a belföldi piac maga a halál" - tette hozzá.

- MTI -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!