Balog: az emberi közösségek életminőségének javítása nemzetstratégiai cél

Győr - Az emberi közösségek életminőségének javítása olyan nemzetstratégiai cél, amely növeli a gazdaság teljesítőképességét, javítja az emberi élet minőségét és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez - mondta az emberi erőforrások minisztere a Fókuszban az ember című, a 2007-2013-as európai uniós programozási időszak zárókonferenciáján csütörtökön Győrben, a Széchenyi István Egyetemen.

Balog Zoltán hangsúlyozta: amikor az EU-hoz csatlakozást vállaltuk, akkor azt is vállaltuk, hogy a legyengített társadalmi és gazdasági életünket versenyhelyzetnek tesszük ki, egy olyan versenybe kerülünk, amelyben például Németország is ott van. Ennek kompenzációjaként érkeztek hozzánk uniós források. Fontos, hogy ezt lássuk, és tudjunk róla, amikor EU-s pénzt használunk fel egy-egy fejlesztésre - fűzte hozzá.

A kétnapos konferencián a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében mintegy 1500 milliárd forintból megvalósult fejlesztésekről, valamint a 2014-2020-as ciklus fejlesztési irányairól tanácskoznak.

Balog Zoltán elmondta, hogy a két operatív program által biztosított 1900 milliárd forintos keretből 2007-2013-ban 1500 milliárd forintot hívtunk le, ami csak részleges sikertörténet. 2010 előtt ugyanis a szocialista kormánynak csak 65 milliárd forintot sikerült lehívnia, majd 2010-2012 a pangás évei voltak, mert nem voltunk képesek újraindítani a lehívásokat. Az új struktúrával azonban - amikor a Miniszterelnökség vette a kezébe a dolgokat - lényegesen felgyorsultak a lehívások. Ha ez nem történt volna így, akkor most nem tartanánk itt - hangsúlyozta a miniszter.

Közölte: a programok sikerességét bizonyítja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kedden megjelent adatai szerint a szegénységi kockázatnak kitettek aránya jelentősen csökkent, egy év alatt öt százalékkal nőtt a reálbér, 295 ezer 246 négyzetméternyi felsőoktatási intézményi épület újult meg.

Sikeresnek értékelte az egészségügyi infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek mellett egészségmegőrző és szemléletformáló programokat is indítottak, s az alapellátásban 361 háziorvosi, iskola-egészségügyi, védőnői és fogorvosi rendelő újult meg, s az ebben az ágazatban használt gépek és műszerek átlagos élettartama 9,9 évről 6,6 évre csökkent.

A miniszter kiemelte a közfoglalkoztatási programokat is, amelyet szintén sikeresnek értékelt. Úgy fogalmazott, komoly eredményeket értek el, mert ma Magyarországon 50 ezer olyan roma család él, amelyben a családfenntartónak a program előtt nem volt munkaviszonya, s ma a munkával és a képzésekkel olyan alapot kaptak, amelyekkel kiléphetnek a munkaerőpiacra. A felzárkóztató programok 72 ezer 500 halmozottan hátrányos helyzetű tanulót értek el, a végzettség nélküli iskolaelhagyást az ösztöndíjrendszerrel pedig 10 százalékkal sikerült csökkenteni.

Balog Zoltán közölte, közös érdek, hogy egy olyan roma középosztály alakuljon ki Magyarországon, amely az együttműködésben érdekelt, nem a konfrontációban. Ebben az egyházak szerepe, felelősségvállalása is fontos - tette hozzá.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára hangsúlyozta: célba értünk, mert a TÁMOP és a TIOP is idén december 31-én zárul, s a kifizetések tekintetében "dobogón vagyunk".

Kifejtette: míg 2010 előtt heti 5 milliárd forintot fizettek ki, addig 2010 után heti 18,5 milliárd forintot. Miután a Miniszterelnökség átvette a források központi koordinációs szerepét, heti 38-40 milliárd forintot, ma pedig már meghaladja a 100 milliárd forintot is a kifizetések száma heti viszonylatban. Hozzátette: a következő időszakra tökéletesíteni kell a pályázati rendszert, valamint meg kell reformálni a közbeszerzési törvényt.

Az államtitkár kitért arra, 2007 és 2013 között 8200 milliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre, de az árfolyam-különbözet miatt ez további 700 milliárd forint kifizetését tette lehetővé. Hozzátette: ezt a kormány teljesítette, mert a kifizetések a múlt héten átlépték a 8900 milliárd forintot, vagyis a kifizetések fedezetét az év végéig már nem az uniós pénzek, hanem a magyar költségvetési tartalékok biztosítják.

Vitályos Eszter elmondta: a források felét közlekedés- és környezetfejlesztési projektek teszik ki, csaknem 5000 milliárd forint értékben. A vállalkozások több mint 43 ezer programját 1617 milliárd forint értékben támogatták. Oktatásra, nevelésre 7800 projektet támogattak 700 millió forint értékben. A munkaerőpiacra visszavezető és átképző oktatásokon több mint egymillió ember vett részt, 521 iskola és 20 egyetem újult meg, valamint 161 kórházban fejlesztettek.

Emlékeztetett: az Európai Bizottság a következő fejlesztési ciklus tíz operatív programja közül kilencet már jóváhagyott, s 2020-ig mintegy 12 ezer milliárd forint fog rendelkezésre állni.

Köpeczi-Bócz Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára azt mondta, hogy a 2007 és 2013 közötti időszak az alapozás és a tapasztalatgyűjtés időszaka volt, ugyanakkor eredményeket is értünk el. A legnagyobbat az egészségügyben - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: olyan folyamat indult el, amelyben látjuk, hogy az infrastrukturális fejlesztésekkel szorosan együtt járnak a humánerőforrás-fejlesztések is, hiszen a programok csak így lehetnek sikeresek.

A következő időszak legfontosabb feladata, hogy a fejlesztések olyan jó megoldásokat hozzanak, hogy azok önmagunkban is életképesek legyenek, emellett csökkentsék a régiók közötti különbségeket - fogalmazott, majd hozzátette: stratégiai cél, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya 30,3 százalék fölé emelkedjen, 10 százalék alá csökkenjen a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya, a szegénységben élők száma pedig 450 ezerrel csökkenjen.

- MTI -