Hajdu János: a terrorizmus elleni fellépés leghatékonyabb eszköze a források elzárása

Budapest - A terrorizmus elleni fellépés leghatékonyabb eszköze a források elzárása - mondta a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett konferencián.

Hajdu János hangsúlyozta, a terrorszervezeteknek is szükségük van pénzre, majd idézte A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés lehetőségei című konferencia mottóját: az ideológia változó, de a pénzigény állandó.

A főigazgató a terrorizmussal szembeni hatékony fellépéshez szükségesnek nevezte a működési mechanizmusok megismerését is.

Jellemzőnek nevezte, hogy a terrorszervezetek az anyagi források megszerzésében kreatív eszközöket vetnek be. A hagyományos bankközi rendszerektől kezdve az olaj-, műkincs-, ember- vagy kábítószer-kereskedelmen át a virtuális pénzeszközökig minden lehetséges pénzforrást és csatornát igyekeznek kihasználni - mutatott rá.

Hajdu János szerint mindebből az következik: a terrorizmus elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze az, ha sikerül megakadályozni a finanszírozást, sikerül azonosítani a forrásokat, a továbbítási csatornákat, a közreműködő feleket, és azokat időben sikerül elszigetelni, felszámolni.

Gál István László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója a terrorszervezetek lehetséges forrásaként jelölte meg a bűncselekmények elkövetése mellett magánszemélyek, szervezetek, illetve államok adományait; arra is felhívta a figyelmet, hogy gyakran törvényes üzleti tevékenységből is bevételhez juthatnak. A források felhasználásáról szólva példaként említette, hogy az al-Kaida akciói során 10 százalékra tehető a műveleti költségek és 90 százalékra az adminisztratív kiadások aránya.

Vesszős Gergely, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának munkatársa a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem új kihívásai közül a Bitcoin veszélyéről szólt. Hangsúlyozta: ez egy anonim fizetési forma, amelynél a pénzmozgás nem követhető; a virtuális pénz szabályozatlan, éppen ezért kontrollálhatatlan. Megoldási lehetőségnek nevezte a jogalkotók részéről a Bitcoin jogállásának tisztázását, a nyomozóhatóságok részéről pedig a könnyen pénzre váltható virtuális fizetőeszköz felvevőhelyeinek fokozott ellenőrzését.

Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese a nyugat-európai "hagyományos" és az iszlám kötődésű globális terrorszervezetek finanszírozása közötti különbségekről beszélt. Kiemelte: a források függnek a szervezet méretétől, befolyásától és attól az ideológiától, amit képvisel. Azok a szervezetek, például az Iszlám Állam, amelyek képesek egy pszeudoállamot létrehozni, nagyobb összeg felett rendelkezhetnek. A belső források aránya is nagyobb, míg a jellemzően külső, kisebb adományokból finanszírozott szervezetek sérülékenyebbek. A bevételi lehetőségek bővítési lehetőségei közé sorolta az erődemonstrációt, a látványos cselekményeket.

Fenyves Péter nyugalmazott ezredes, kutató az Iszlám Állam és Törökország közötti feszültségekről szólt, és arra hívta fel a figyelmet: az Iszlám Állam miatt Szíria lakosságának tíz százaléka Törökországba menekült, ami még a 78 millió lakosú országnak is komoly megterhelést jelent. Az Iszlám Állam bevételeiről szólva az olajból származót emelte ki, azt mondta, ha alacsony marad az olajár, az remélhetőleg tovább csökkenti a szervezet vagyonát.

Kisgergely Kornél, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a pénzügyi szektornak a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésben betöltött szerepéről szólva a megelőző intézkedéseket emelte ki: a szűrést és monitoringot. Hozzátette: az MNB honlapján elérhetőek azok a szankciós listák, amelyeken a terroristagyanús szervezetek szerepelnek, továbbá léteznek megvásárolható szolgáltatások, például a veszélyes személyek listája. A pénzintézetek kötelesek segíteni a hatóságok munkáját, amelyek befagyaszthatják a pénzeszközöket, illetve megakadályozhatnak tranzakciókat - mondta.

- MTI -