Többe kerülhet a leves, mint a hús - Persze, számla nélkül olcsóbb, de így ugrik a garancia

Nyíregyháza – Hálóval kell fogni az olyan szakembereket, akik számlát is adnak a munka végeztével?

Az is hosszú idő, amikor az ember rászánja magát: újítsuk fel a lakást, de mindennek a szakember utáni kutatás a legnagyobb buktatója. A baráti kör nekem keresett burkolót és vizest, de csak hónapokkal későbbre tudta volna mindenki vállalni a munkát, természetesen és kizárólag számla nélkül… Itt lépett be a „bizalmi garancia” a képbe. Ha már számlát nem kapok, akkor olyat bízzak meg a melóval, aki nem tagadja le, hogy nálam dolgozott, és ha baj van, jön és ki- vagy megjavítja – érvelt lapunk érdeklődésére Balogh Mariann, aki a csaknem egy hónapig tartó fürdőszoba-háború után úgy döntött: kivárja a megbízható, és nem utolsósorban számlaadó mestereket, nem enged be a lakásába vadidegen, önmagukat szórólapon hirdető szakikat.

– A hölgy egy bedobott szórólapról választotta ki azt a vállalkozást, amellyel elvégeztette a redőnye cseréjét. „Számla nélkül olcsóbb” – szólt a szóbeli figyelemfelhívás, ő pedig gyanútlanul belement ebbe. Később viszont, mikor probléma volt a redőnnyel, a cég még csak nem is válaszolt neki, majd letagadta, hogy szerződést kötöttek, s mivel semmilyen papírja nem volt az átadott pénzösszegről, nem tudta eredményesen érvényesíteni a jogait a békéltető testület előtt – hozott fel egy teljesen hétköznapi példát dr. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke arra, miért kell számlát kérnünk az elvégzett munka, a kifizetett szolgáltatás után.

Szerződés a felek között

Többe kerül a leves, mint a hús – tartja a közmondás. Ez akár arra az esetre is igaz lehet, ha a fogyasztó nem kér számlát, mert így kíván spórolni egy ügyleten. Fontos tudni, hogy a vállalkozásokat – bizonyos kivételekkel – számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség terheli, és azt külön kérés nélkül is kell adniuk. Ha ez mégsem így történt, akkor írásban lehet jelezni ezt például a hatóságok felé, de érdemes közvetlenül az érintett vállalkozásnál is panaszt tenni írásban – tanácsolta a szakember, hozzátéve: a számla-, nyugtaadás kötelezettsége nemcsak adójogi szempontok miatt fontos, hanem a fogyasztóvédelem terén is kiemelt jelentősége van.

– Az ugyanis nem jelent kevesebbet, mint egy szerződést az érintett fogyasztó és vállalkozás között, mely jelzi, hogy létrejött egy adásvétel, valamint azt is, hogy pontosan milyen összeg cserélt gazdát. Amennyiben nincsen számla, nyugta az adott vásárlásról, vagy – mint a példában vett esetben – belemennek abba a fogyasztók, hogy nem kérnek, mert úgy olcsóbb, akkor jobb, ha tudják: bármilyen későbbi fogyasztóvédelmi probléma esetén nem vagy csak nagyon nehezen fogják tudni az igazukat bizonyítani, sőt, azt sem képesek majd igazolni, hogy valaha kapcsolatba kerültek a vállalkozással, hiszen papír hiányában a két vitás fél szóbeli állítása áll csupán egymással szemben.

– Természetesen a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat, hogy egész egyszerűen a vásárlásról nem kap bizonylatot a fogyasztó. Ilyenkor – arra az esetre, ha később mégis fogyasztóvédelmi probléma adódna – érdemes megőrizni minden olyan egyéb iratot, dokumentumot, amely még alkalmas lehet a szerződés megkötésének bizonyítására. Ilyen lehet például értelemszerűen a mindkét fél által aláírt szerződés, különösen, ha annak megkötését két tanú is igazolja, vagy például egy olyan tartalmú levelezés, amelyből kiderül, hogy megtörtént a megrendelés, szállítás és a kifizetés. Ugyanígy alkalmas lehet még a fogyasztó állításának és a szerződéskötésnek az alátámasztására egy az írásos panaszra küldött vállalkozói válaszlevél – mutatott rá dr. Baranovszky György, a FEOSZ elnöke.

Mit sem ért a számonkérés

– Aki nem kér számlát, amivel bizonyítani tudná, hogy honnan szerezte be az alkatrészeket, illetve mikor, milyen munkálatokat végzett el az autószerelő, annak nincs ki a négy kereke – vallja saját tapasztalataiból okulva Simon Árpád. – Nem állítom, hogy minden alkatrész-kereskedő és autószerelő megbízhatatlan, én azonban eddig szinte csak olyanokkal futottam össze, akik megérték a pénzüket – panaszolta a harmincas éveiben járó fiatalember.

– Amikor például műszaki előtt állt az autóm, megbíztam egy „doktort”, hogy végezze el a szükséges munkálatokat, készítse fel a kocsit, majd vizsgáztassa le. Alkatrészeket, szűrőket, gyertyát és olajat is cserélt. Idővel kiderült: ígérete ellenére nem olyan minőségű termékeket használt, amelyeket kértem, árban ugyanakkor azokat számolta fel. Mit sem ért, amikor mindezt a fejére olvastam… Azóta én szerzem be a holmikat, egy dobozban láttamozom a lecserélt régi alkatrészeket, és számlát kérek a munkadíjról is – mindezt természetesen már nem ugyanattól a szerelőtől… – mesélte Árpád.

Gyakrabban kerül elő a tömb

– Tíz-tizenöt évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt olyan szakembert találni, aki hajlandó volt számlát adni az elvégzett munka után. Többször pórul jártam a szerelőkkel, mesterekkel, volt, amelyik azt is letagadta, hogy valaha találkoztunk – emlékezett vissza a nyíregyházi Horváthné Vécsei Tünde, s hozzátette: ma már szigorúbban büntetik a „feketézést”, gyakrabban kerülnek elő a számlatömbök.

– Hamarosan lejár az előtakarékossági szerződésem, amit nemcsak lakásvásárlásra, hanem felújításra is fordíthatok. Tavaszra tervezem az ablakcseréket, a burkolást, a festést és tapétázást. A bankkal kötött szerződésben az áll, hogy csak akkor fizetik ki az elvégzett munkát, ha azt számlával tudom igazolni. Nagyon remélem, hogy találok szakembert a feladatokra – még ilyen feltételekkel is.

Kötelesek javítani, cserélni, a termék, szolgáltatás árát visszafizetni, ha...

A fogyasztókat, ha szerződést kötöttek egy vállalkozással, lényeges jogok illetik meg. Ilyen jog az, hogy ha hibás a termék, akkor kérhetik elsősorban annak ingyenes kijavítását vagy kicserélését a kereskedőtől, ha pedig erre nincs lehetőség vagy ezt nem akarják megtenni, akkor mód nyílik a vételár leszállítására vagy a teljes visszatérítésére is. Összességében, a vásárlástól számított két évig lehet az árucikk hibája miatt reklamálni, és ha a hiba hat hónapon belül jelentkezik, úgy a vállalkozásnak be kell bizonyítania azt, hogy annak oka csak a vásárlást követően keletkezett. Ha erre nem kerül sor, úgy a fogyasztó igénye megalapozott lehet. Hat hónapon túl felismert hiba esetén viszont – tehát a még hátralévő másfél évben – már a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy eleve hibás terméket kapott. Lényeges viszont, hogy a fogyasztó nem fogja tudni ezeket a jogait érvényesíteni, ha a nyugta, számla nem áll a rendelkezésére, pedig az előírások szerint a bizonylat bemutatása esetén a szerződést megkötöttnek kell tekinteni. Ez igaz azokra a termékekre is, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik (bizonyos vételár feletti tartós fogyasztási cikkek tartoznak ide).

CsA, PI