Magyarország

2019.01.28. 12:55

Zöld jövőkép: építsünk passzívházat!

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Ahány ember, annyi vélemény: sorra vesszük a legfontosabbakat a passzívházakról.

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Ahány ember, annyi vélemény: sorra vesszük a legfontosabbakat a passzívházakról.

A megnevezés sokaknak ismerősen csenghet, a mögöttes tartalom már kevésbé. A passzívházak a mai napig nem foglalták el méltó helyüket a magyar lakosság tudatában, pedig érdemes lenne rájuk odafigyelnünk. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a jelenlegi fogyasztási tendenciáink hosszú távon nem fenntarthatóak a bolygó véges erőforrásai miatt. Reméljük, hogy a passzívházak térnyerése nemcsak a nyugati társadalmak jellemzője marad, és hamarosan hazánkban is nagyobb támogatottságot élvezhet.

– A Passivhaus Institut Darmstadt egy olyan németországi kutatóintézet, ahol passzívházak folyamatos fejlesztésével foglalkoznak. Az intézet meghatározott bizonyos követelményeket a passzívházak minősítésével kapcsolatban. Például a fűtési és hűtési energiaigény egy évre lebontva nem lehet több négyzetméterenként 15 kilowattóránál, de sokatmondó az épület csúcshőigényére vonatkozó adat is: négyzetméterenként nem haladhatja meg a 10 wattot – tudatta lapunkkal Gáva Attila, a Gav-Art Stúdió Kft. vezető építészmérnöke.

– Hivatalos minősítő dokumentumot csak ez a szervezet adhat ki, a világon azonban rengeteg olyan ház található, ami minősítés nélkül is passzívházként működik. Az éves energiafelhasználás alapján kategorizálják ezeket az épületeket is csakúgy, mint a hűtőszekrényeket – mondta el Gáva Attila.

Törvényi feltételek

Manapság a világ a zöld ­szemlélet felé halad, jogi oldalról is egyre nagyobb támogatottságot kapnak ezek a kezdeményezések. Az Európai Unió után néhány évvel ezelőtt a magyar jogszabály is rögzítette: 2020. december 31-ét követően minden új épületnek közel nulla ener­giaigényűnek kell lennie, tehát a lehető legkisebb ráfordítással kell a lehető legnagyobb energiamegtakarítást elérni.

– Nyugat-Európa előrébb jár ebben a kérdésben, ugyanis Ausztriában már 5 évvel ezelőtt is csak passzív-középületekre adtak ki építési engedélyt – tette hozzá.

Nagyobb komfortérzet

– A passzívházak lényege, hogy az épületnek van egy speciális, termikus burka, ami megakadályozza a hőveszteséget. Egy hagyományos lakóépületben vannak hidegebb zónák, például a falak és nyílászárók közelében, de találkozunk melegebb helyekkel is, mondjuk egy fűtőtest mellett. Egy passzívházban a hőérzet kiegyenlített, köszönhetően a minimum 20-30 centiméter vastag szigetelésnek, a speciális nyílászáróknak, és a megfelelő épületgépészeti berendezéseknek. Egy passzívháznak nem az a lényege, hogy önfenn­tartó legyen, hanem a meglévő fűtési technológiával előállított minimális hőt a belső térben tartsa.

– Magyarország egy sajátos helyzetben van, mivel a kontinentális éghajlat miatt télen kemény mínuszok, míg nyáron tikkasztó forróság is előfordul, ezért minden esetben nagy üvegfelületekkel rendelkező házak árnyékolásáról is gondoskodni kell.

Sarkalatos pont: a költségek

– Egyre több cég foglalkozik a passzívházakhoz szükséges kellékek forgalmazásával, így már nincsenek akkora eltérések a kivitelezési költségekben sem. A különbség pedig hosszabb távon megtérül az energiára fordított költségekben – összegezte Gáva Attila. Sajnos, a hazánkban jellemző árérzékenység miatt még mindig kevesen teszik le voksukat a passzívházak mellett.

GE


Az úttörő passzívház

Az első passzívházat 1991-ben építették a németországi Darmstadt-Kranichsteinben. Az épület igazolta az elméleti számításokat: a „fűtés nélküli” lakás ötlete megvalósítható. Azóta villámgyorsan terjednek a passzívházak, csak Németországban 2002 szeptemberéig mintegy 3500 lakóház épült a passzívház szabványának megfelelően. A lakóházak mellett más ­középületek, iskolák, iroda- és gyárépületek is felépültek. A passzívházakkal „megspórolt” primer­energia-mennyiségek (nem megújuló energiaforrásból kinyert energia) még költséghatékonyabbá teszik ezeket az építményeket.

Ezek is érdekelhetik